Karner Károly: A testté lett Ige. János evangéliuma (Budapest, 1950)
Az evangélium függeléke (21. fejezet)
Péternek a szava, mikor felismeri az Urat: „Menj el tőlem, mert én bűnös ember vagyok!" Péternek a „bűnös" volta ebben az esetben arra utalna, hogy megtagadta Mesterét. A történetnek a summája pedig az volna, hogy Jézus a kísértés órájában hűtlenné lett tanítványt így fogadja vissza a tanítványok sorába, hogy újból „emberhalásszá" tegye és reá bízza „juhainak" a pásztorolását. Ebbe az irányba mutat Ján. 21 előttünk levő elbeszélése is." Az elmondottak alapján nem lehet teljesen tagadni annak a lehetőségét, hogy Luk. 5, 1—11 és Ján. 21, 1—13 elbeszélése ugyanarra az eseményre vonatkozik, — noha ezt a feltevést természetszerűleg nem lehet minden kétség kizárásával bebizonyítani. Azonban ha ez a feltevés helyes, akkor Ján. 21 elbeszélését úgy kell megítélnünk, mint amellyel a szerző hallgatólagosan helyreigazít egy a szinoptikusoknál található* tudósítást. Hogy ilyen hallgatólagos helyreigazítások a negyedik evangéliumban ismételten is előfordulnak, arra a magyarázat során többször is utaltunk. A Péter nagy halfogásáról szóló történet azonban még egy másik megfontolásra is ad okot. Amikor Pál apostol I. Kor. 15, 5 s kk-ben felsorolja a feltámadott Krisztus megjelenéseit, első helyen Jézusnak Péter apostol előtti megjelenését említi meg. Noha az apostol felsorolása nem feltétlenül veendő idői sorrendben, mégis leginkább úgy szokták azt értelmezni, hogy Jézus először Péternek jelent meg s ez a megjelenése volt a döntő, többi megjelenése' ehhez kép.est azután csak alárendelt jelentőségű. A Feltámadottnak ezt a megjelenését megemlíti Luk. 24, 34 is. Feltűnőnek lehet azonban mondani, hogy Jézusnak ez a megjelenése nincs leírva a szinoptikus tudósításban, noha azt,kellene gondolnunk, hogy a legrégebbi hagyomány éppen ezt. a megjelenést adta tovább a gyülekezetekben, ha ez olyan alapvető jelentőségű volt. Azonban Márk evangéliuma egyáltalán nem, Máté pedig csak rövid utalással tudósít a Feltámadott megjelenéseiről. Csak Lukácsnál találunk részletesebb leírásokat s azután a negyedik evangéliumban. Pedig, hogy a hagyomány számon tartotta a feltámadott Jézus megjelenéseit, annak bizonysága I. Kor 15, 3—8 tudósítása is. Ezért joggal vetődik fel a kérdés: vájjon nem a Ján. 21-ben elbeszélt nagy halfogás története tudósít-e a Feltámadottnak arról a Péter előtt történt megjelenéséről, melyet Pál apostol I. Kor. 15j 5-ben említ. Ez a sokat vitatott feltevés azonban nem mondható valószínűnek, mert Pál apostol felsorolása valószínűleg inkább Jézusnak arra a megjelenésére utal, melyet Luk. 24, 34 említ. 21, 15—23: Péter apostol újból való elhívása és a „szeretett tanítvány"-nak adott ígéret. Mikor azután ettek, azt mondta Jézus Simon Péternek: Simon, 15. János fia, szeretsz-e engem inkább, mint ezek? Ö felelt neki: Tgen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged. Mondta neki: Legeltesd az én bárányaimat! Mondta neki ismét másodszor is: Simon, János 16. fia, szeretsz-e engemet? Ö pedig felelt neki: Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek tégedet. Mondta neki: Őrizd az én juhaimat! Mondta 17. neki harmadszor is: Simon, János fia, szeretsz-e engemet? Péter •271
