Karner Károly: A testté lett Ige. János evangéliuma (Budapest, 1950)

Krisztus elmegy az Atyához (13 — 20. fejezet)

18, 28—19, 16: Jézus Pilátus előtt. Ezután elvitték Jézust Kajafástól a helytartó palotájába. Kora reggel volt. De ők maguk nem mentek be a helytartó palotájába, hogy tisztátalanokká ne legyenek, hanem elkölthessék a húsvéti bárányt. Ezért Pilátus ment ki hozzájuk és azt mondta: Micsoda vádat emeltek ez ellen az ember ellen? Azok így feleltek neki: Ha nem volna gonosztevő, nem szolgáltattuk volna ki neked. Ekkor Pilátus azt mondta nekik: Vigyétek ti őt, s ítélkezzetek fölötte a ti törvényetek szerint, A zsidók azonban azt válaszolták neki: Nekünk nincs jogunk senkit sem megölni. így kellett beteljesednie Jézus igéjének, melyet akkor mondott, mikor jelezte, hogy milyen halállal kell majd meghalnia. Majd Pilátus újra bement a helytartói palo-^ tába, odahivatta Jézust és azt mondta neki: Te vagy a zsidók királya? Jézus így felelt: Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam? Pilátus felelt: Talán zsidó vagyok?! Saját néped és a papifejedelmek szolgáltattak ki téged nekem! Mit cselekedtél? Jézus így válaszolt: Királyságom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból volna királyságom, az én szolgáim harcolnának értem, hogy ne jussak a zsidók kezére. Ámde királyságom nem innen való. Erre Pilátus azt mondta neki: Tehát mégis király vagy? Jézus azt válaszolta: Te mondod, hogy király vagyok! Azért születtem és azért jöttem a világra, hogy tanúbizonyságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, mindenki hallgat a szómra. De Pilátus azt mondta neki: Micsoda az igazság?! Mikor ezt mondta, ismét kiment a zsidókhoz és mondta nekik: Nem találok benne semmi vétket. De szokás nálatok, hogy húsvétkor szabadon bocsássak nektek egy [foglyot]. Akarjátok-e tehát, hogy szabadon bocsássam nektek a zsidók királyát? Ekkor ismét azt kiáltották, mondván: Ne őt, hanem Barabbást! — Barabbás pedig rabló volt. Ezután Pilátus fogta Jézust és megostoroztatta. A katonák pedig tövisekből koszorút fontak, azt fejére tették és bíborszínű köntöst adtak rá. Majd odajárultak eléje és azt mondták: Üdvöz légy, zsidók királya! És arcul verték. Pilátus pedig ismét kiment és ezt mondta nekik: íme, hozom őt nektek, hogy felismerjétek: nem találok benne semmi vétket! Ekkor kiment Jézus, töviskoronával a fején és bíborköntösben. És mondta nekik: íme, az ember! Amikor azért látták őt a papifejedelmek és a szolgák, kiáltoztak' s mondták: Feszítsd meg, feszítsd meg! De Pilátus azt mondta nekik: Vigyétek ti és feszítsétek meg! Mert én nem találok benne vétket. Felelték neki a zsidók: Nekünk törvényünk van s a törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát. Amikor azonban Pilátus hallotta ezt a beszédet, még inkább megrémült. Bement újból a helytartói palotába és azt mondta Jézusnak: Honnét való vagy? De Jézus nem adott neki feleletet. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 19, 1-2 3. 4. 5. • 6. 7. 8. 9. 14 A testié lett Ige 241