Karner Károly: A testté lett Ige. János evangéliuma (Budapest, 1950)
Krisztus elmegy az Atyához (13 — 20. fejezet)
keletre fekvő hegyet a várostól a Kedrón völgye választotta el. „Kedrón" 10 5 egy „téli patak" neve, vagyis olyan patakról van szó, amely csak az esős évszakban volt tele vízzel, míg a száraz évszakban medre kiszáradt. Jézus tanítványaival egy kertbe megy, melynek nevét („Gecsemáné") a negyedik evangélista éppúgy nem közli, mint Lukács. Ez volt az a hely, ahol Jézus az éjszakákat rendszeresen töltötte s ahol ismételten összegyűlt tanítványaival. Júdás ismerte és tudta ezt a helyet: az evangélista hangsúlyozza ezt, evvel is arra figyelmeztet, hogy Jézus nem menekült, sőt inkább ő maga alakítja sorsát. A következő elbeszélés éppen ezt a mozzanatot emeli ki és pedig oly módon, hogy homloktérbe kerül az, amit az evangélista csodának látott. Már 7, 32 tudósított arról, hogy a szinedrium a templomőrséget rendelte ki Jézus elfogatására. Akkor nem sikerült Jézust elfogatni. Most ugyanezt a templomőrséget, ,,a papi fejedelmektől és a farizeusoktól való szolgákat" mozgósítják. 10 6 De ott van a Jézus elfogatására kiküldött különítményben egy szakasz 10 7 római katona is. A római hatóság — ismerve a messiási remény által teremtett izzó, sokszor forradalmi hangulatot, — nagy gonddal őrködött azon, hogy ne történjenek rendzavarások. Fokozott volt a készenlét, különösen ünnepnapok idején, amikor sok idegen gyűlt össze Jeruzsálemben. 10 8 így érthető, ha a templomőrséggel együtt katonai különítmény is kivonul, hogy kéznél legyen, ha esetleg ellenállásra, vagy zavargásra kerülne a sor. A Jézus elfogatására kirendelt különítményt nyilván Júdás vezeti, amennyiben ő mutatja az utat. A különítmény „lámpásokkal, fáklyákkal és fegyverekkel" vonul ki számolva azzal, hogy Jézus — a holdvilágos húsvét előtti éjszakában — elrejtőzik, és hogy kísérői ellenállást kísérelnek meg. Jézus elfogatása azonban másképpen megy végbe, mint ahogyan azt ellenfelei s talán Júdás is kitervezték. Jézus „tudja mindazt, ami reá vár", s éppen ez mutatja, hogy Istennek engedelmeskedve és mégis fölényesen intézve a sorsát, cselekszi azt, amit cselekednie kell s amit vállalni akar. A szokatlanul erős rendőri és katonai különítmény — milyen nevetségesnek látszik ez egy emberrel szemben! — nem rettenti Jézust. „Kimegy" eléjük, nyilván a kerítéssel körülvett kert elé s ott kérdi, hogy kit keresnek. Válaszukra rövid „Én vagyok!" a felelet. Ez látszólag egyszerűen azt mondja, hogy ő maga a keresett „Názáreti Jé105 A héber „kidrón" annyit jelent, mint ,,zavaros", „fekete", a patak neve tehát „fekete víz". A görög olvasók azonban a Kedrón név hallatára valószínűleg a cédrusokra gondoltak. iofi A templomőrséget a lévitákból alakították meg s az három csoportban teljesített szolgálatot: 1. őrködtek a templom kapuinál, hogy illetéktelenek be ne menjenek a templomba. 2. őrködtek a belső templomépületek, ill. templomudvar (a „pronaos") bejáratánál. 3. őrjáratokként őrködtek leül. éjszaka a templomtér nyugalma és rendje fölött. a tpmplomőrséggel a szinedrium rendelkezett s ez felhasználta azt egyéb, a templomon kívüli rendőri szolgálatokra is. A görög kifejezés („szpeira") a latin ,,cohors"-nak (kb. 600 ember) vagy „manipulus"-nak (200 ember) felel meg. Jeruzsálemben egy eohors állomásozott. Nemcsak azt bajos elgondolni, hogy Pilátus az egész helyőrséget a szinedrium rendelkezésére bocsátotta volna, hanem azt is, hogy ilyen nagylétszámú alakulatot vezényeltek volna ki. Ezért valószínűleg csak kisebb katonai szakaszról van szó. 108 Ezért tartózkodott a helytartó, elbeszélésünk idején Pontius Pilátus a húsvéti ünnepek idején Jeruzsálemben, holott hivatali székhelye egyébként a tengerparti Caesarea volt. 2. 3. 4. 5. •235
