Karner Károly: A testté lett Ige. János evangéliuma (Budapest, 1950)

„A világosság fénylik a sötétségben" (2 — 12. fejezet)

71. saját elhatározásával, s mégis az ember felelős azért a döntésért, mellyel Jézushoz megy, vagy pedig nem megy. Júdásnak is felkínálta Jézus a hitnek az isteni ajándékát, mikor őt elhívta és tanítványul választotta. Sőt volt idő, mikor Júdás Pétérrel együtt vallotta: ,,Te vagy az Isten Szentje" De Júdás ennek a döntésnek ellenére az ördög szolgálatába állott. Az evangélista külön is megemlíti, hogy Jézus Júdásra célzott szavával. Júdást az evangélista itt is, mint 13, 26 alatt „Simon Iskariótes /¿á"-nak mondja, ami valószínűleg azt jelenti, hogy a családnak a neve, ill. megjelölése volt az Iskariótes szó. Egyebütt az evangéliumok az Iskariótes névvel magát Júdást illetik. Ennek a névnek az eredetére nézve több feltevés van. Egyik szerint az görögös formája volna az „is kerijót" megjelölésnek, ami annyit jelent, mint „Kerijót-ba való férfi" (Kerijót egy Júdában fekvő helység volt). így értelmezték a nevet egyesek már az ókorban is, amint arról egyes nagyon tekintélyes kéziratok tanúskodnak, amelyek e helyen „Iskariótes" helyett „Karyót-ból" szöveget adnak. (így pl. a híres Cod. Sinaiticus). — Üjabban egyes kutatók a név mögött egy fanatikus Róma-ellenes szövetkezésnek, a Csel. 21, 38-ban is említett „sicarius"-oknak (magyarul annyi mint „tőrt hordozó", „orgyilkos") a megjelölését sejtették. Azonban ez az azonosítás nyelvifilológiai okok miatt valószínűtlen. A Péter vallástételéről szóló szakasz a negyedik evangéliumban megfelel annak a szinoptikusoknál taláható elbeszélésnek, mely szerint Péter Caesarea Filippi mellett Jézusról, mint a Messiásról tett vallást (Márk 8, 27—39; Mát. 16, 13—20; Luk. 9, 18—21). A negyedik evangélista elbeszélése azonban több tekintetben eltér a szinoptikus tudósítástól. Aligha szabad ezt úgy értelmezni, mintha a negyedik evangélista maga formálta volna át a szinoptikus elbeszélést. Amennyiben ugyanarra az eseményre gondol, mint amelyről a szinoptikusok tudósítanak, akkor azt kell mondanunk, hogy a negyedik evangélistának erről az eseményről más és pedig a szinoptikusoktól független forrás állott a rendelkezésére. „ 112