Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)
Máté evangéliuma magyarázata - Jézus harca Izráel népéért
77 20 21 22 23 24 20 21 22 23 tolta az élet legelemibb szükségleteit is, mint amilyen a táplálkozás, úgyhogy az dőzsöléssé lett. A kicsapongások ellen a Keresztelő nem tudott másként harcolni, mint hogy maga aszkétává lett és ugyanezt követelte tanítványaitól is. Jézus viszont királyi szabadsággal használja a természet javait, mert Istennel tökéletes egységben van, és tanítványait is felszabadítja hasonló szabadságra, mert Isten bűnbocsátó 'kegyelméből élnek, s ez ad nekik erőt ahhoz, hogy a természet javait ne bűnre, hanem Isten szolgálatában használják. 11, 20—24 A városok korholása; v. ö. Luk 10, 12—15. Ekkor korholta Jézus a városokat, amelyekben a legtöbb csodája történt, hogy nem tértek meg: Jaj neked, Korázin ! Jaj neked, Bétsaida ! Mert ha Tirusban és Szidonban történtek volna azok a csodák, melyek bennetek történtek, már régen megtértek volna zsákruhában és hamuban. Azonban én azt mondom nektek, Tirusnak és Szidonnak tűrhetőbb lesz a sorsa az ítélet napján, mint a tiétek. S te Kapernaum, nemde „az égig magasztaltattál fel" ? „Bizony a poklokra fogsz alászállani"! Mert ha Sodomában történtek volna azok a csodák, amelyek benned, mind a mai napig megmaradt volna. Azonban mondom nektek, hogy Sodorna földjének tűrhetőbb lesz a sorsa az ítélet napján, mint neked! 23. vs. v . ö. Ezs 14, 13. 15. Itt illeszti bele az evangélista Jézusnak a galileai városok ellen mondott korholó beszédét. A görög szöveg pontos magyar fordítása: «ekkor kezdte korholni». Azonban ez a fordulat a görög nyelvben is idegenszerűen hangzik (hebraizmus) s nem a cselekvés kezdetét jelöli meg. Jézus korholása fájdalmat fejez ki («Jaj!») és ezért éri a galileai városokat, mivel nem tértek meg, jóllehet itt történt Jézus legtöbb csodája. A csodának nemcsak hitre kell vezetnie, hanem megtérésre is akar indítani. Mert mindaz, ami Istent ^kinyilatkoztatja, egyúttal ráeszméltet bennünket Istentől elszakadt állapotunkra, a bűnre, mely bennünk uralkodó hatalommá lett és tönkreteszi életünket. Ennek az eszmélésnek pedig együtt kell járni bűnös életállapotunk elítélésével, azaz megtéréssé kell lennie. Éppen ezt nélkülözi Jézus s azért látszik munkája eredménytelennek. Ezért kerülnek a korholt városok ítélet alá. Hiszen az istentelenségükről híres Tiru.s és Szidon, valamint Sodorna sem zárkózhattak volna el a megtérésre hívó ige elől, ha ott történtek volna Jézus csodái: «zsákruhában és hamuban» tértek volna meg, azaz a gyászolók zsákruháját öltötték volna magukra és hamut hintette!, volna fejükre (lehet azonban arra is gondolni, hogy a gyászolók zsákruhára és hamura ültek, v. ö. Ezs 58,5; hasonlóan Luk 10,13). Ezeknek a városoknak elviselhetőbb lesz a sorsuk az ítélet napján, mint Korázinnak iés Bétsaidának, vagy Kapernaumnak, mely utóbbi az égig magasztaltatott fel az által, hogy Jézus munkájának a központja lett. — Korázin egyébként nem fordul elő a Bibliában s az evangélium sem tud arról, hogy Jézus működésében fontosabb szerepet játszott volna. Valószínűleg Kapernaumtól, a mai Tell-humtól egy fél órányira északnyugatra fekvő falu volt, amelynek romjait Kerádze néven ma is mutogatják.
