Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)
Máté evangéliuma magyarázata - Jézus harca Izráel népéért
65 27 28, 29 33 34 35 36 37 38 35 36 37 38 A két vak és az ördöngös süket meggyógyításáról szóló történetet az evangélista csak vázlatosan közli, elhagyva minden a helyzetet jellemző szemléletes vonást. De éppen ebben nyilatkozik meg ismét Máté igyekezete, hogy az olvasó figyelmét teljesen Krisztusra irányítsa. A két vak Jézusban a «Dávid Fia» megszólítással a Messiást keresi («Dávid Fia» a zsidó szóhasználatban a Messiás egyik leggyakoribb neve). Jézus pedig a feléje irányuló reménységet kimélyíti és betölti, amikor hitet keres és a hitnek gyógyulást ajándékoz. De ugyanakkor kemény .szóval megtiltja a két gyógyultnak, hogy hirdesse, ami vele történt. Messiási dicsősége nem látványosság a nagy tömeg számára, hanem csak a hit szemei előtt tárul fel. A hitetlen tömeg csak csodálkozni tud, mint aho.;y azt Máté az ördöngös néma történetével kapcsolatban újra kiemeli. A zsidó kegyesség képviselői, a farizeusok egyenesen arra gondolnak, hogy Jézus a Sátánnal van szövetségben. 12, 21 előre veti árnyékát. Jézus harca Izráel népéért. 9, 35—16, 12. Miután az evangélista részletesen megrajzolta Jézus messiási munkáját, Isten királysága igéjének hirdetését és Jézus messiási cselekvését, most azt a küzdelmet festi meg, melyet az Űr népe lelkéért vívott. A 9, 35—11, 1 terjedő szakasz arról szól, hogyan küldötte ki Jézus tanítványait Izráel népéhez, hogv megtérésre hívó munkáját folytassák és mind szélesebb körbe szétvigyék 11,2—12,50 feltárja azt a szakadékot, amely Jézus és a nép közt keletkezett, mivel az Isten királyságának igéjét nem fogadta be. 13, 1—52 péU «lázatokat tartalmaz, 13,53—16,12 pedig Jézus galileai működéséből vett elbeszélésekkel rajzolja a mind élesebbé váló ellentétet Jézus és a zsidó nép közt. 9, 35—38: Jézus messiási munkájának összefoglaló rajza. így járta be Jézus mind a városokat és falvakat, tanítva zsinagógáikban, hirdetve a Királyság evangéliumát és gyógyítva minden betegséget s minden gyöngeséget. Mikor pedig látta a sokaságot, megesett a szíve rajta, mert olyan meggyötörtek és kivetettek voltak, „mint a pásztor nélkül maradt juhok". Akkor azt mondta tanítványainak: Az aratni való sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába. 36. vs. v ö IV. Móz 27, 17. Máté egy összefoglaló jellegű mondattal vezeti be evangéliuma második főrészét (v. ö. 4,23). Itt lesz mind világosabbá, hogyan utasította el Izráel Jézus megtérésre hívó szavát. Ezért az evangélista kiemeli azt a legmélyebb indítóokot, amely Jézusl a néphez lehajolni kényszerítene. Jézusnak «megesett a szíve rajtuk», annyira «meggyötörtek», elcsigázottak és «kivetettek», otthontalanok, pásztori gondozás nélkül valók voltak. Az írástudóknak, mini a nép lelki vezetőinek lett volna feladata, hogy lelkipásztori hűséggel ápolják, gondozzák a gyülekezetet. De a nép pásztor nélkül maradt nyáj. Annál nagyobb Jézusnak és tanítványainak a feladata. Mert a népet éppen az elgyötörtség és kivetettség teszi hasonlóvá az érett gabonához. Mivel gazdátlan maradt, könnyebben nyithatja meg lelkét Krisztus vigasztalása számára. Csak kevés az aratómunkás, aki az érett termést össze tudja gyűjteni az Úrnak a csűrébe. Jézus ezért tanít imádkozni munkásokért, akik az Ige szavával hívogatják és vigasztalják a meggyötört és kivetett lelkeket. Karocr: Máté tvugéliuma. 5