Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)

Máté evangéliuma magyarázata - A Krisztus cselekedelei

60 3 4 5 6 telében nagvon vázlatszerű előadása Márk elbeszéléséből lesz érthetőbbé. Onnét tudjuk, hogy a beteget hordágyon hozták Jézushoz, és pedig, mivel a nagy tolongás miatt másként nem fértek hozzá, a lapos és vékony háztetőt felszakítva eresztették le Jézus lábai elé. Erről ismeri meg Jézus nem a betegnek, hanem kísérőinek a hitét, mely segítő könyörületre indítja. Mint a kapernauini századosnak, a kananeus asszonynak (15,21-28; vagy az epileptikus fiú atyjának (17,14 -21) az esetében, nem magának a uelegnek a hitéről van sző: a hit nem szuggesztív hatásra tanúsított fogékonyság, hanem bizodalom Istennek Jézusban jelenvaló, tetté vált megsegítő hatalma iránt. Éppen azért az lényege szerint nem más hit, mint az, amelyik távoltart és lehetetlenné tesz minden szorgalmatoskodást (v. ö. 6,30). hegyeket mozgat meg (v. ö. 17,20; és bizonyos imádságának a meghallgattatása felől' (v. ö. 17,22; Márk 11,24). Jézus a hitre a bűnbocsánat ajándékával felel: «Bízzál, fiam, bocsánatot nyernek bűneid! Vájjon a gutaütöttnek a betegsége következménye volt talán valamiféle nyilvánvaló bűnös életfolytatásnak, avagy valami más súlyos bűn nehezedett a lelkére, vagy talán finom lelkiismeretű ember lévén, görnyedt bűneinek a terhe alatt? Mindezekre az önkénytelenül adódó kérdésekre az evangélista nem ad felelelet. A késői zsidóság abban a meggyőződésben élt, hogy az emberre nehezedő csapások, betegségek Isten büntetései bizonyos meghatározott bűnökért. Jézus ezt a gondolkodást elutasítja (v. ö. Luk 13,1—4; Ján 9, 1—3), épúgy. inint ahogy tiltakozik ellene Jób könyve vagy a 73. zsoltár is, de nem tagadja az összefüggést bűn és "betegség, nyomorúság között Nyomorúság és baj, betegség és halál, mind a bűnnek zsoldja rajtunk (v. ö. Róm 6, 231, a betegségből nem gyógyulhat meg igazán az, aki még a bűn hatalmában van Azért az Isten királyságához, amint azt Jézus kinyilatkoztatja, egyaránt hozzátartozik a bűnbocsánat igéje és a baj, betegség, halál hatalmának a megtörése. Ebből az összefüggésből érthető meg Jézus szava a gutaütötthöz is. Amikor Jézus a gutaütöttnek a bűnbocsánat ajándékát adja, ezzel Isten királyi hatalmát nyilatkoztatja ki s Isten királysága éppen a Jézus által adott bűnbocsánatban lesz jelen valósággá. Ezen a ponton támad ellenállás Jézussal szemben a jelenlévő írástudóknál. Mert ha Jahve szenvedő szolgájáról a próféta azt mondja is, hogy a mi bűneinek büntetéséi viselte 'Ezs 53,4—5). ugyanő közli Isten igéjét is: «Én. én vagyok az Ür és rajtam kívül nincsen szabadító!« és «Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságaidat önmagamért és bűneidről nem emlékezem meg!» (Ezs 13, 11.25, v. ö. 44,22; 28,11). Akárki megbocsálhat felebarátjának, ha vétkezett ellene. De senki sem bocsáthatja meg másnak Isten nevében a bűneit s ha ezt teszi, akkor Isten jogába avatkozik, vagyis Istent káromolja. Az istenkáromlásra pedig a törvény halálbüntetést szab (v. ö. III. Móz 24,15—16; Ján 10,33; Csel 7,58). Jézus tudja, mi van az emberben (v. ö. Ján 2,25; Márk 3,3—4; 12,15), így feüsmeri az írástudóknak «gonosz», Jézust vádoló gondolatait is. Amikor felfedi szívüknek ezt a gonosz indulatát, egyúttal felveti a kérdést is: «Mi könnyebb? Azt mondani: bocsánatot nyernek bűneid! vagy pedig azt mondani: Kelj fel és járj!» A kérdésre nincs felelet. Talán hajlandók vagyunk úgy ítélni, hogy a bűnbocsánatot könnyebb valakinek ígérni, mert annak tényleges elnyerését senki sem tudja ellenőrizni. De lehet arra is gondolni, hogy Jézus kérdése ilyen feleletet vár: A bűnbocsánat Isten előjoga, gyógyítani akárhányan tudnak, — v. ö. Mát 12, 27. Jézus felelet helyett az Ember Fiának adott isteni hatalmat a gutaütötthöz intézett szavával igazolja: «Kelj fel, vedd ágyadat és menj haza!» A beteg meggyógyulása igazolja, hogy Jézus nem istenkáromló könnyelműséggel adott neki bűnbocsánatot. A gyógyítás és bűnbocsánat ugyan-