Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)

Máté evangéliuma magyarázata - Jézus szenvedése és halála

178 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 36 37 38 kozás miatt fordulnak el tőle tanítványai, «szétszóródnak», mint a pásztor nélkül maradt nyáj. Jézus ezt Zak 13,7 szavaival fejezi ki s így egyúttal rámutat arra, hogy ebben is Istennek a prófétáknál található kinyilatkoztatása teljesedik be. De halála nem zárja le élete művét. Isten feltámasztja őt a halálból s azután «tanítványai előtt megy majd Galileába». Ez a rendkívül sokat tárgyalt és homályos értelmű ige valószínűleg arra vonatkozik, hogy Jézus a tanítványokat szétszóródásuk után ismét Galileában gvüjti majd össze, v. ö. 28,16—20. A tanítványokat s elsősorban Pétert Jézus szavaiból 1 különösen az ragadja meg, hogy a tanítványok «megbotránkoznak» Jézusban. Ez hívja ki Péter ellenmondását, amire viszont Jézus avval felel, hogy Péter még az előttük levő éjtszakában, «mielőtt a kakas szól» (a kakas-szólás idejét általában éjjel 9, 12 és 3 órára tették), megtagadja majd őt. Jézusnak ezt a mondását Péter ismételt erősködésével az evangélisták nem őrizték volna meg, ha ez a tanítványok számára rendkívül fájdalmas és megszégyenítő jelenet valóban meg nem történt volna. 26, 36—46: Jézus Getsemáné kertjében: v. ö. Márk 14,32—42; Luk 22,40—46. Akkor Jézus egy Getsemáné nevű majorba ment velük s azt mondta tanítványainak: Üljetek itt le, míg elmegyek amoda, hogy imádkozzam. Azután magához vette Pétert és a két Zebedeus-fiút s elkezdett szomorkodni és gyötrődni. Ekkor így szólt hozzájuk: „Fölöttébb szomorú az én lelkem" mindhalálig. Maradjatok itt s virrasszatok velem ! Azután egy kissé távolabb menve arcra borult és ily szavakkal imádkozott : Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem e pohár. Mindazáltal ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint Te! Majd tanítványaihoz ment, de alva találta őket. Ezért azt mondta Péternek: Ennyire nem tudtok még egy óráig sem virrasztani velem ? Legyetek éberek s imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek! Mert a lélek ugyan kész, de a test erőtelen. Ismét, másodszor is elment s ily szavakkal imádkozott: Atyám, ha nem távozhatik el tőlem ez s ki kell innom, legyen meg a te akaratod. S visszatérve, ismét alva találta őket, mert szemük nagyon elnehezedett. Erre otthagyva őket, ismét elment s harmadszor is imádkozott, miközben ugyanazt mondta. Azután odament tanítványaihoz s így szólt hozzájuk : Tovább alusztok s kipihenitek magatokat! íme, eljött az óra s az Embernek Fia a bűnösök kezére adatik! Keljetek fel, menjünk! íme, eljött, aki engem elárul, 38. vs. v. ö. Zsolt 42,6. 12; Jónás 4.9. Jézus tanítványaival az Olajfák hegyén egy «Getsemáné» (a név magyarul a. m. «olajprés») nevű majorba megy, ahol Ján 18, 1 szerint ismételten tartózkodott. Tanítványaitól elválva, csak három bizalmasál, Pétert, Jakabot és Jánost (v. ö. 17,1; 1. 117. lap!) veszi maga mellé, hogy tanúi legyenek «szomorúságának és gyötrődésének», valamint, hogy vele virrasszanak. Azt, ami leikéi ebben a nehéz órában eltölti, Jézus egy Zsolt 42, 6; Jónás 4, 9-re emlékeztető igével fejezi ki: «Fölöttébb szomorú lelke mind halálig». Halálának közelsége mélységes szomorúsággal tölti el Jézust. Amit itt a zsoltár-idézet mond,