Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)
Máté evangéliuma magyarázata - Jézus Jeruzsálemben
156 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 Jaj nektek, vak vezetők, akik azt mondjátok: „Ha valaki a templomra esküszik, az nem érvényes. De ha valaki a templom aranyára esküszik, az kötelez." Balgák és vakok, melyik nagyobb, az arany-e vagy pedig a templom, amely az aranyat megszenteli? És: „Ha valaki az oltárra esküszik, az nem érvényes. De ha valaki a rajta lévő áldozati ajándékra esküszik, az kötelez." Vakok, melyik nagyobb, az áldozati ajándék-e vagy pedig az oltár, amely megszenteli az áldozati ajándékot ? Azért, aki az oltárra esküszik, nemcsak reá esküszik, hanem mindarra is, ami rajta van. S aki a templomra esküszik, nemcsak reá esküszik, hanem arra is, aki benne lakozik. Aki pedig a mennyre esküszik, nemcsak az Isten trónusára esküszik, hanem arra is, aki azon ül. Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók, mivel tizedet szedtek a mentából, a kaporból és a köményből, de ami fontos a törvényben, azt elhagyjátok, t. i. az (téletet, az irgalmasságot és a hűséget. Pedig ezeket cselekedni kellene s amazokat nem mellőzni! Vak vezetők, akik megszűritek a szúnyogot, de a tevét elnyelitek ! Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók, mert kívülről megtisztítjátok a poharat és a tálat, de belülről tele vannak rablott jószággal és mértéktelenséggel! Vak farizeus, tisztítsd meg először a pohár tartalmát, hogy azután tisztává legyen annak külseje is ! Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók, mivel hasonlók vagytok a bemeszelt sírokhoz, melyek külsőleg ugyan szépeknek látszanak, de belül telve vannak holtak csontjaival és minden tisztátalansággal, így ti is külsőleg igazaknak látszotok az emberek előtt, holott belül telve vagytok képmutatással és gonosztettel. Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók, mivel a prófétáknak síremlékeket építetek és az igazak sírköveit feldíszítitek s azt mondjátok: „Ha mi éltünk volna atyáink idejéban, nem lettünk volna bűntársaik a próféták vére ontásában!" így magatok tesztek bizonysá got arról, hogy fiai vagytok a próféták gyilkosainak ! Töltsétek be ti is atyáitok mértékét! Kígyók, viperafajzat, mimódon tudtok elmenekülni a gyehenna ítélete ¡elől ? Azért íme, én küldök hozzátok prófétákat, bölcseket és írástudókat. Némelyeket megöltök és keresztre feszítetek, némelyeket megkorbácsoltok zsinagógáitokban s üldöztök városról-városra, hogy rátok szálljon minden igaz vér, melyet e földön kiontottak, kezdve Ábeltől, az igaztól, egészen Zakariásnak, a Barakiás fiának a véréig, akit meggyilkoltatok a templomépület és az oltár közt. Bizony mondom nektek, mindez elkövetkezik erre a nemzedékre. A beszéd törzse hét szakaszra oszlik, melyek mindegyike egy-egy «Jaj!»-jal kezdődik. A farizeusok ellen emelt vád nem vonatkozik Jézussal szemben tanúsított magatartásukra, holott annak nagy része volt abban, hogy Jézus útja a Golgotára vezetett. A vádbeszéd feltárja a farizeusi kegyesség istentelenségének
