Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)
III. rész. A teológiai tudományok - III. szakasz. A rendszeres teológia - 4. fejezet. A keresztyén etika
Isten kinyilatkoztatásának üzenetéből azt fejti ki, ami a megváltás ajándéka, az etika pedig azt, amit keresztyén életünkben gyakorolni kell. 5 6 A dogmatikának és az etikának ez a szoros tárgyi kapcsolata okozta, hogy az etikát hosszú időn keresztül együtt tárgyal ták a dogmatikával, ill. pontosabban az etika anyagát a dogmatika anyagába dolgozták bele. Ilyen eljárásnál az erkölcsi követelmények kifejtését rendesen hozzákapcsolták a dogmatika egyes fejezeteihez, — sokszor szinte függelékszerű módon. Csak a 17. századitól fogva különül el az etika tárgyalása a dogmatikától. Ennél közrejátszott az a körülmény is, hogy a filozófiai etika fellendülése erős indításokat adott a teológiai etika művelésére is. Ε tekintetben különösen Spinoza (megh. 1677-hen) hatása volt igen jelentős. Evangélikus részről Calixtus György (15H6—-1656) számít a teológiai etika úttörőjének 1634-ben megjelent „Epitomes theologiae morális pars prima" c. munkájával. Lassanként azután általánosan elfogadott szokássá lett, hogy a rendszeres teológia művelői a dogmatikát és az etikát egymástól elkülönítve külön művekben tárgyalják. Mivel azonban ennek az elkülönítésnek nem tárgyi, hanem inkább gyakorlati célszerűségi okai vannak, azért állandóan találkozunk olyan teológiai rendszerekkel, amelyek a keresztyén tanítást a maga egységében dolgozzák fel és így a dogmatikával együtt tárgyalják az etikát is. Ilyen szempontból ki kell emelni pl. Kahler Márton (megh. 1912-ben, hallei professzor) Wissenschaft der christlichen Lehre c. művét. A dogmatikának és az etikának a szoros egysége erőteljesen kifejezésre jut a teológiai eszmélésben is, főként Brunner Emil és Barth Károly műveiben. Utóbbi nagyszabású dogmatikájában kidolgozza a keresztyén etikát is. Λ teológiai és a filozófiai etika 1. Az etika kérdése azonban nemcsak a dogmatikához való viszonyban jelentkezik, hanem alapvető kérdés az is, hogyan viszonylik a teológiai etika a filozófiai etikához. A filozófiai etika tárgya az ember erkölcs élete. 5 7 Ezt a feladatot a filozófiai etika egyfelől leíró módszerrel közelíti meg. Tényszerűen leírja ,,az ember" erkölcsi magatartását részben úgy, amint az szokásaiban alakult ki, részben úgy, amint az erkölcsi ítéleteiben nyilatkozik meg. Másfelől azonban a filozófiai etika csak úgy oldhatja meg feladatát, ha mint normatív etika kifejti azt, hogy milyen erkölcsi követelést kell az embernek megvalósítania, vagyis ha kifejti az erkölcsi követelést úgy, amint az az ember cselekvését irányítani törekszik s amint az magatartásunkat erkölcsi ítéletnek veti alá. A filozófiai etikának mint normatív tudománynak tehát alapfogalma az erkölcsi tör171
