Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

III. rész. A teológiai tudományok - II. szakasz. Az egyháztörténeti teológia - 3. fejezet. Az egyetemes egyháztörténet

3. FEJEZET Az egyetemes egyháztörténet Az egyetemes egyháztörténet munkaterülete Az egyetemes egyháztörténetnek a tárgya az egész keresztyénségnek, a világ népeihez küldött egyháznak a története. A történeti teológia átfogó szemlélettel vizsgálja az egyház életének minden megnyilvánulását, a keresztyénség történetének minden mozzanatát, alakulását és elágazását. Ennek a történetnek a legfőbb vonalai felölelik az egyház minden külső életmegnyilvánulását egyfelől, másfelől pedig minden belső, az egyház sajátos jellegéből fakadó élettevékenységét. így a következő főágai vannak az egyház történetének: 1. A keresztyénség terjedése kezdettől fogva napjainkig; amennyiben a keresztyénség terjedését az igehirdetés által való terjesztésnek a szempontjából vizsgáljuk, az egyúttal a „miszsziótörténet"-nek is a tárgya. 2. Az egyház története a felekezeti elágazásában: felekezetek, szekták és eretnekségek keletkezése és ezeknek a története. 3. Az egyháznak, mint szervezett társadalmi képletnek a "c rténete: sokszor ezt tekintik az egyháztörténet tulajdonképeni gerincének. 4. Az egyház története a világhoz, a világi hatalmakhoz, népekhez és államszervezetekhez való viszonyában. Ide tartozik az egyház jó vagy rossz „sorsának" (üldöztetésének), az állam által történt befogadásának, a népek közt való életének a története. 5. Az egyház belső, önmagát építő élettevékenységének a története. Ennek a során az egyháztörténeti kutatás rendszerint különös figyelmet szentel a) az egyházi tanítás („dogma") alakulásának és történetének; ez egyúttal a ,,dogmatörténet"-nek a különleges tárgya; b) az egyházi szervezet alakulásának; c) az istentiszteleti élet történetének; d) a vallásos és az erkölcsi élet alakulásának: ez röviden a „kegyesség" története; és végül ej a keresztyénség által létesített vagy a keresztyénség formáló hatását tükröztető kultúra történetének és alakulásának: erre a területre tartozik az egyházi irodalom és a keresztyén művészet története. Az egyháztörténet beosztása A történeti teológia a maga tárgyát leginkább az időrendi (kronológiai) szempont alkalmazásával ragadja meg s dolgozza 149