Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

III. rész. A teológiai tudományok - I. szakasz. Az írásmagyarázati teológia - 4. fejezet. Az előkészítő jellegű írásmagyarázati tudományok

hoz a segédeszközöket részben magából a Szentírásból, részben pedig a Szentíráson kívül eső, reánk maradt írásos és egyéb emlékekből meríti. Az utóbbiak közt egyre jelentősebb helyet foglalnak el az ásatások révén napvilágra került különféle emlékek és leletek: legyenek azok akár írásos jellegűek, akár más természetűek, mint pl. épületek romjai, vagy különféle berendezési és használati tárgyak, szerszámok, növényi vagy állati maradványok, a művészet körébe eső alkotások, stb. Ezek a leletek és emlékek részben „igazolják" a Szentírás adatait, részben színesítik és érthetőbbé teszik azokat a viszonyokat és történeti helyzeteket, amelyekben a bibliai emberek éltek. Adott esetben előfordul az is, hogy egyes újabban napvilágra került emlékek és adatok korrigálják a Szentírást vagy a Szentírás adatai alapján keletkezett eddigi felfogást. A bibliai régiségtudomány az írásmagyarázat számára segédtudomány, tehát a teológiai kutatók azt nem művelik és nem művelhetik öncélként, mint ahogyan azt az archeológia teszi. Ennek ellenére a bibliai archeológia művelőjének vigyáznia kell arra, hogy az archeológiai anyagból ne csak arra figyeljen, ami pozitív értelemben igazolja a Szentírás adatait vagy azoknak az alapján keletkezett feltevéseket, hanem hogy valóban a Szentírás világának a megismerésére törekedjék. Csak ebben az utóbbi esetben válik a bibliai archeológia hasznos segédtudománnyá az írásmagyarázat számára és segíti elő a Szentírás helyesebb és jobb megértését. A bibliai régiségtan egyik főtárgyköre Palesztina földrajza, még pedig nem is annyira a mai Palesztinának a földrajza, mint inkább az ókorié. Ennél ismét különbséget kell tennünk azok közt a különböző földrajzi adottságok közt, amelyek különböző korokban voltak, pl. az izraeliták honfoglalása idején, a királyság idejében és a fogság utáni korban vagy pedig a hellenisztikus időben, ill. a keresztyénség keletkezésének idejében. A lezajlott történeti sorsfordulatok ugyanis földrajzi tekintetben is jelentős változásokkal jártak (pl. városok pusztultak el vagy keletkeztek, stb.). Palesztina földrajzához csatlakozik mint a bibliai régiségtudomány tárgyköre a Palesztina területén élt ókori népek politikai és művelődés-, valamint társadalom- és gazdaságtörténete. Ennél a tárgykörnél a kutatónak ki kell terjeszteni látóhatárát az ókori Kelet népeire általában, amennyiben ezeknek az ismerete érinti a Szentírásban előttünk lévő viszonyokat. Ebben a keretben kell vizsgálni azután az ókori Izráel, ill. zsidóság politikai, társadalmi viszonyait, valamint gazdasági berendezkedéseit. Különösen is fontos Izráelnek, ill. az ókori zsidóságnak a vallásos élete, a templom berendezése, kultusza, a szent helyekre, 119