Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

III. rész. A teológiai tudományok - I. szakasz. Az írásmagyarázati teológia - 4. fejezet. Az előkészítő jellegű írásmagyarázati tudományok

sét. Ehhez az irányzathoz tartoznak Kyrrhos-i Theodoretos és Chrysostomos János. A nyugati egyházi atyák közül az írásmagyarázat terén különösen is kitűnt Ambrosius és Augustinus. A középkori írásmagyarázók közül különösen Aquino-i Tamás „Aranyláncát", valamint Lyra Miklós írásmagyarázati műveit kell megemlíteni. A humanisták közül Erasmus magyarázatos újszövetségének volt igen nagy befolyása. A reformáció korában Luther és Kálvin írásmagyarázatai említendők meg. Luther írásmagyarázati művei közül külön is ki kell emelni egyfelől a Genezis- és a Zsoltár-kommentárokat, mint ószövetségi írásmagyarázatokat, másfelől pedig a Római-. Galata és Zsidó-levélhez írt újszövetségi kommentárokat. Mindezek nemcsak a reformátor teológiájának a megismerése, hanem az írás tartalmának a helyes megértése és az írás üzenete helyes tolmácsolása szempontjából is fontosak számunkra. Kálvinnak különösen az evangéliumokhoz és Pál apostol leveleihez írt kommentárjai híresek. A reformáció nyomán felvirágzott az írásmagyarázat munkája. A 17. század írásmagyarázói közül különösen Grotius Hugo, Coccejus és Vitringa emelkednek ki. A pietizmus első sorban a gyakorlati áhítatossági irányzatú írásmagyarázatot művelte, azonban Wettstein, Lightfoot, Schöttgen írásmagyarázati munkája mindmáig is iránytmutató és értékes. Különösen is kiemelkedik a 18. században még Bengel klasszikus műve, a „Gnomon No.vi Testamenti". A felvilágosodás kora óta kialakult történeti-kritikai szemlélet alapján az írásmagyarázatban különféle iskolák és irányzatok egész sora alakult ki, úgyhogy az írásmagyarázat munkája szinte áttekinthetetlenné vált. így is kiemelkednek azonban a 19. században és jelen századunk elején a teológiai liberalizmus képviselői közül: de Wette, Baur Ferdinánd, Wellhausen, Gunkel és Bousset. Az egyházias irányzatú teológia írásmagyarázói közt különösen Hengstenberg, Beck János Tóbiás, Hofmann János Keresztély, Delitzsch Ferenc, Zahn és Schlatter neveit emelhetjük ki. 4. FEJEZET Az előkészítő jellegű írásmagyarázati tudományok X. A bibliai nyelvtudomány A bibliai nyelvtudomány régi neve „philologia sacra". Tárgya a Szentírás eredeti nyelve, még pedig az Ószövetségre nézve a bibliai héber és arám nyelv, az Újszövetségre nézve az 116