Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)
III. rész. A teológiai tudományok - I. szakasz. Az írásmagyarázati teológia - 3. fejezet. Az írásmagyarázat
denique testis". 3 4 Vagyis az írásmagyarázónak kell értenie: 1. a szentírási nyelvekhez, 2. a Szentírás gondolkodásmódjához és logikájához, végül 3. tanúbizonyságot kell tennie arról, amit a Szentírás mond, azt életében kell megvalósítania. \ „történeti szemlélet" Az írásmagyarázat terén korszakalkotó fordulat állott be, amikor a verbális inspiratio tanának a szétesése nyomán a felvilágosodás óta egyre erőteljesebben alkalmazták a Szentírásra a történeti szempontot. A Szentírás most már nem az isteni bölcseség könyve és az „üdvösséges tanok" tárháza, hanem régi és tiszteletreméltó vallásos dokumentumok gyűjteménye, melyeknek első sorban egyházi használatuk kölcsönöz különleges tekintélyt. A múlt század modern teológiájában ez a szempont érvényesült több-kevesebb fenntartással az egyes teológusok pártállása szerint. Az egyházias teológusok természetszerűleg sokat fenntartottak a Szentírás kinyilatkoztatás-tartalmából és ez korrigálta a történeti szemléletmódot. Viszont a liberális teológia különféle árnyalataiban a történeti szemléletmód egyre inkább elnyomta az egyház tanításával és hitvallásával kapcsolatos „előfeltevéseket": az egyházi, ill. dogmatikai „előfeltevésektől mentes írásmagyarázat" követelménye itt formálódott alapvető írásmagyarázati elvvé. Az írásmagyarázat történeti szempontját klasszikusan Schleiermacher fogalmazta meg: „Semmiféle írásművet sem lehet tökéletesen megérteni, ha azt bele nem állítjuk azoknak a képzeteknek a teljes összefüggésébe, amelyekből az illető írásmű származott, és ha nem ismerjük teljesen egyfelől a szerzőknek, másfelől az első olvasóknak az életviszonyait". 3 5 Jellemző, hogy Schleiermacher nem különlegesen a bibliai iratokról, hanem általában „írásművek"-ről beszél. A bibliai iratok itt is egy sorba kerülnek antik vallásos dokumentumokkal és egyéb írásművekkel, antik auktorokkal, történeti kútfőkkel, irodalmi emlékekkel, stb. 3 6 Az ószövetségi iratok így lesznek Izráel vallásának az emlékeivé, az újszövetségi iratok pedig a keresztyénség keletkezésének a kútfőivé. Az írásmagyarázat feladata ennélfogva ezeknek a vallástörténeti emlékeknek és kútfőknek a kritikai megvizsgálása és a kritikailag végzett vizsgálat alapján nyert eredmények segítségével ezen iratok eredeti vagy történeti értelmének a felderítése és megállapítása. Az írásmagyarázat első kérdése tehát ez: mi volt pl. a Tízparancsolat eredeti értelme; hogyan hangzott annak az eredeti formája (ami esetleg a kánonbelihez képest annak ősformája); mi volt a jelentősége Izráel vallásának a történetében, stb. Ilyen értelemben válik alapvető egzegetikai kérdéssé a messiási jövendölések, köztük Ezs. 53 107
