Karner Károly: Apokalipszis (Bécs, 1974)

FORDÍTÁS ÉS MAGYARÁZAT - I. rész. 2,1-3,22. Krisztus üzenetei a hét kisázsiai gyülekezethez

jónak és dicséretesnek minősít, majd pedig arra mutat rá, ami a gyülekezet életében fogyatkozás, hiba vagy éppen súlyos bűn. Az üzenet meghallgatására figyelmeztető felhívás és a megpróbáltatások közt helytálló gyülekezet egészéhez és az egyes keresztényekhez szóló ígéret, az ún. „győztes-ige" zárja le az üzenetet. A filadelfiai és szmirnai gyülekezethez intézett üzenet nem tartalmaz a gyülekezetet elmarasztaló mozzanatot. A pergamumi, tiatirai és szárdiszi gyülekezeteket az üzenetek arra a súlyos válságra figyelmeztetik, amely a világ csábításában — főként a császárkultuszban — és a vele való megalkuvásban gyökerezik. Az efezusi és laodiceai gyülekezetet pedig Krisztus ítélettel fenyegeti. 2,1 2 3 4 5 6 7 2,1-7. Az efezusi gyülekezethez Az efezusi gyülekezet angyalának írd meg: Ezt mondja, aki a hét csillagot tartja a jobbjában, és a hét aranygyertyatartó közt jár. / Tudom cselekedeteidet: fáradozásodat és állhatosságodat, azután, hogy nem vagy képes elviselni a gonoszokat és hogy próbára tetted azokat, akik magukat apostoloknak mondják, holott nem azok, és hazugoknak találtad őket. / Állhatatosságot tanúsítasz: terhet hordoztál a nevemért és nem fáradtál bele. / De azt fel kell hoznom ellened, hogy elhagytad első szeretetedet. / Gondold meg, hova süllyedtél! Térj meg és tedd, amit eleinte cselekedtél! Mert ha nem, ellened fordulok és félreteszem gyertyatartódat helyéről, ha meg nem térsz. / De az melletted szól, hogy gyűlölöd a nikolaiták cselekedeteit: ezeket én is gyűlölöm. / Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek! Annak, aki győz, enni adok az élet fájáról, mely Isten paradicsomában van. Az első üzenet az efezusi gyülekezethez szól. Efezus, a római Asia tartomány székhelye az Égei-tenger kisázsiai partján, régi és fontos kereskedelmi utak csomópontján feküdt és nagykultúrájú élénk forgalmú, gazdag város volt az 1. század végén. Itt székelt a provincia római helytartója, a proconsul. Efezus előretolt bástyája volt az állami kultuszoknak, nevezetesen Róma istennője és a császár tiszteletének. Domitianus császár (81-96) idején a város különösen nagy jelentőségre tett szert a császárhoz való hűség hangsúlyozásával és ezért a „császárhű város" címet kapta kitüntetésül. Ásatások során előkerültek a Domitianus tiszteletére épült templom romjai, az istenségként ábrázolt Domitianus óriás-szobrának töredékdarabjai, valamint a császárkultusz több főpapját ábrázoló szobrok maradványai.

6 A császárkultusz, mint a birodalom különböző népeit összefogó „politikai vallás" Domitianus korában, János efezusi tartózkodásának idején, kb. akkor, 6 A sok kegyetlenkedése miatt gyűlöletessé lett Domitianus császárt a senatus halála után „emlékének kiirtásával" (damnatio memoriae) sújtotta: a császár szobrokat összetörték, Domitianus nevét az őt ünneplő feliratokról, pénzekről stb. törölték. 56