Karner Károly: Apokalipszis (Bécs, 1974)

FORDÍTÁS ÉS MAGYARÁZAT - 1,4-20. Bevezetés

19 20 Ez a Krisztus adja Jánosnak a megbízást, hogy jegyezze fel, „amíf látott" — ez a már leírt Krisztus-vízióra vonatkozik —, azután azt, „ami [most] van" — ez nyilván a következő hét fejezetre vonatkozik —, végül pedig azt, „ami ezután fog megtörténni" (Ezs. 48,6 [LXX]; Dán. 2,28.45). Az utolsó megjelölés azokra a látomásokra vonatkozik, amelyek a 4. fejezettől következnek. A következő két fejezet azt tárja az olvasó elé, „ami [most] van" éspedig abban a formában, hogy Krisztus üzeneteket intéz az 1,11-ben felsorolt gyülekezetekhez. Ennek előkészítésére szolgál, hogy Krisztus közli Jánossal a kezében tartott hét csillag és a hét gyertyatartó jelképének titkos jelentését: az utóbbiak a hét gyülekezetet, a hét gyertyatartó pedig azok „angyalát" jelképezik. Sok vita folyt arról, hogy kiket kell a gyülekezetek „angyalain" érteni. Mivel a görög angelos = „angyal" tulajdonképpen „követet" jelent, azért sok írásmagyarázó úgy vélte, hogy a gyülekezetek elöljáróiról van szó, akiket később püspököknek neveztek. Az ókori írásmagyarázók közül sokan ugyancsak a gyülekezetek püspökeire vonatkoztatták a megjelölést. Ez ellen az értelmezés ellen azonban joggal hozták fel, hogy a Jel.-ben az angelos = „angyal" sohasem jelöl meg embereket, hanem mindig angyalokat, tehát Isten mennyei világának lényeit. Üjabban az „angyal" = „gyülekezeti elöljáró" értelmezést egyes magyarázók azzal próbálták alátámasztani, hogy a zsinagógákban héberül máVak-mk vagy s'liach cibbur-mk nevezték a gyülekezeti előimádkozót. Mivel pedig ezek a megjelölések ugyancsak „követet" vagy „küldöttet" jelentenek, azért a görög angelos lehetne ezek fordítása és megjelölhetné a gyülekezetek elöljáróit, akiket azonban nem szabad a későbbi püspökökkel azonosítani. De magában véve is kétséges, hogy szabad-e héber megjelölés alapján értelmezni a görög szót. Arra nézve pedig egyáltalán nincs semmiféle adat, hogy valaha is angelosnak neveztek volna gyülekezeti elöljárót. Az elmondottak alapján valószínűnek látszik, hogy a gyülekezetek „angyalain" valóban angyalokat kell értenünk. Az Újszövetség minden embernek tulajdonít ún. „őrzőangyalt" (Mt. 18,10), aki adott esetben védettjének arcvonásait is magára ölthette (Csel. 12,15). Ha erre gondolunk, akkor a gyülekezetek „angyalait" a gyülekezeteket Isten színe előtt megjelenítő „őrzőangyaloknak" tekinthetjük. Hozzájuk, mint a gyülekezetek megjelenítőihez szól a megdicsőült Krisztus, éspedig úgy, hogy amit nekik mond, az közvetlenül a gyülekezeteket megszólító üzenetté válik. Valójában, a gyülekezetek angyalaihoz intézett üzenetek nem a gyülekezetek vezetőihez, hanem magukhoz a gyülekezetekhez, azok egészéhez szólnak. 53