Karner Károly: Apokalipszis (Bécs, 1974)

FORDÍTÁS ÉS MAGYARÁZAT - 1,1-3. A cím

FORDÍTÁS ÉS MAGYARÁZAT A Biblia utolsó könyvének megszokott magyar címe: „János apostolnak mennyei jelenésekről való könyve" nem származik a szerzőtől, hanem a Biblia latin fordításának (Vulgata) címfeliratán alapszik. A „jelenés" szó a régi magyarban „látomást" jelentett, úgyhogy a magyar cím az iratot János apostol mennyei látomásainak mondja. A latinba is átvett görög cím: apokalypsis azonban nemcsak „látomást", hanem szélesebb értelemben „kinyilatkoztatást" jelent. A görög, ill. latin cím azt a kinyilatkoztatást jelöli meg, amelyet János Jézus Krisztustól kapott, feljegyzett és tanúsít olvasóinak. 1,1 2 3 1,1 1,1-3. A cím Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amelyet Isten adott neki, hogy megmutassa szolgáinak mindazt, aminek hamarosan meg kell történnie. Angyalt küldve el adta azt tudtul szolgájának, Jánosnak, / aki tanúként hirdette Isten igéjét, és Jézus Krisztus tanúbizonyságtételét — mindazt, amit látott. Boldog, aki felolvassa, valamint azok is, akik hallgatják e prófécia igéit, és megtartják, amit azok tartalmaznak. Mert az idő közel van. Ez a néhány mondat címnek mondható abban az értelemben, ahogyan régi iratok és könyvek címlapjai jelölték meg az irat tartalmát és célját, valamint megadták annak szerzőjét. A könyv alapvető tartalmát a szerző apokalypsisnek mondja. Ezt a görög szót a magyar „kinyilatkoztatás" csak részben fedi.

1 Az apokalypsis, magyarul „kinyilatkoztatás" mint bibliai fogalom az olvasót arra figyelmezteti, hogy Isten teszi nyilvánvalóvá, hozzáférhetővé önmagát, ő tárja fel előttünk üdvösségszerző cselekedeteinek számunkra különben hozzáférhetetlen titkait és értelmét. Mintegy fellebbenti előttünk létének és valóságos mivoltának számunkra felfoghatatlan titkát. Megmutatja magát és leereszkedik hozzánk gyarló és véges emberekhez, de nem felfoghatatlan lénye szerint, hanem csak úgy ahogyan velünk, emberekkel mint teremtményeivel viszonyba lép. Viszonyba pedig úgy lép velünk, mint Urunk és Teremtőnk, mint az, aki hozzáférhetetlen szentségben lakozik, de tőlünk, teremtményeitől engedelmességet, dicsőítést és magasztalást vár. A bűnt, a lázadást ellene a legtitkosabb gondolatainkban és a szív rejtett indulatában, valamint a cselekedeteinkben megnyilatkozó gonoszságot kérlelhetetlen szigorral bünteti és ítéli, de kegyelmes Isten is, aki hozzá térő teremtményeihez megbocsátással, atyai jósággal és új életre vezető szeretettel hajol le. Ez a kinyilatkoztatása Jézus Krisztusban válik teljessé, mert benne 1 Az apokalypsis értelméről, továbbá az apokalipszisről mint irodalmi műfajról, valamint az apokaliptikáról lásd a Bevezetést! 37