Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)
Egy újonnan felfedezett evangéliumtöredék
79 hozzá abból a János evangéliumából való, mely körül az utolsó száz évben rendkívül sok tudományos vita folyt. Tanúsága szerint János evangéliumát a 2. század első felében Egyiptomban ismerték és olvasták. Negyedik helyen kell említeni azt a kéziratot, melyet az ismert nevű papíruszkutató, Η. I. Bell először 1935 január 23-án ismertetett a Times c. londoni napilap egy feltűnést keltő közleményében. Ez a British Museum által 1934 nyarán vásárolt papirusz négy, részben teljesen elrongyolódott töredékből áll, kb. Kr. u. 15Ó táján írták s szövege egy ismeretlen evangéliumtöredéket tartalmaz. Az első három lelet főként a tudós kutatókat érdekli s számukra jelent részben szinte szenzációszámba menő meglepetést, mint pl. János evangéliumának említett töredéke. A negyedik lelet joggal tart számot érdeklődésre a szakkörökön túl szélesebb rétegekben is. Bell és munkatársa, Skeat siettek ezt a papiruszt mintaszerű tudományos kiadásban közzétenni, úgyhogy e kiadás 4) nyomán, mely a papiruszok igen sikerült facsimile-fényképét is tartalmazza, nekünk is módunk van azok felől pontosan tájékozódni. II. A londoni papírusztöredék négy levele közül az egyik, egy alig néhány négyzetcentiméternyi darabka, egyik oldalán teljesen üres, másik oldalán pedig csak egy betűt mutat, így a szöveg megállapítása tekintetében nem jön számításba. Egy másik hasonló nagyságú darab ugyan több szövegtöredéket mutat, azonban értelmes szöveget ezidőszerint nem ad. így tulajdonképen két levélről van szó, melyeknek nagysága 11.5X9.2 cm és 11.8X9.7 cm. Az első levél egyik lapján 21 sor szöveg maradt ránk többé kevésbbé ép formában, a hátlapján pedig 20 sor. A második levél elülső lapján 18, a hátsó lapján 16 sor van. Mivel a sorok nem tel jesek, azért a szöveg helyreállítása igen sok nehézséggel jár. A görög szöveg helyreállításának fáradságos, csak külön szakértelemmel végezhető munkáját e helyen mellőznünk kell. Helyette a helyreállított szövegnek a magyar fordítását adjuk. Előrebocsáthatjuk, hogy a szöveg öt szakaszból áll. Közülök az első és a második, Jézusnak egy vitabeszéde és egy kísérlet Jézus megkövezésére, erősen emlékeztet János evangéliumának néhány jelenetére; a harmadikat és a negyediket, egy bélpoklos meggyógyításának és az adógarasnak a történetét más változatban a szinoptikus evangéliumokból is ismerjük, végül pedig az ötödik szakasz egy eddig ismeretlen történetet tartalmaz. 4) H. J. Bell and T. Skeat: „Fragment of an unknown Gospel and other early Christian Papyri." London, 1935.
