Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)
Megigazulás, bűnbocsánat és új élet Pál apostolnál
156 bűnöket, melyeket akkor követtek el, mikor mintegy türtőztette magát (Róm. 3, 26.). Istennek a bűnöst megmentő igazsága más, mint hosszútűrő elnézése, mert hiszen azt jelenti, hogy ingyen, kegyelemből fogadja el a bűnöst a Jézus Krisztusban lett bűnváltság alapján. Krisztus az ő vére által szerzi meg a kiengesztelést és a váltságot (Róm. 3, 24 k.). Noha ellenségei voltunk Istennek, Fia halála által most mégis megbékéltünk Istennel (Róm. 5, 10.). De a megbékélés vagy kiengesztelés egyfelől, és a vétkek be nem számítása, vagyis a bűnbocsánat másfelől ugyancsak összetartozó valóságok (II. Kor. 5, 19.). Sőt Pál apostol Isten objektiv üdvösségszerző művét, a megváltást is a bűnbocsánat képzetével világítja meg (Kol. 1, 14; ν. ö. Ef. 1, 7.). Ezek a helyek mutatják, hogy helyes úton járunk, mikor a megigazulás tárgyi tartalmát a bűnbocsánatban keressük. Természetes, hogy bűnbocsánat, kiengesztelés és megváltás nem azonosak a megigazulással és nem is szinonim kifejezései az utóbbinak. Azonban a bűnbocsánat megmondja, hogy mit nyerünk a megigazulásban, a kiengesztelés és megváltás pedig — más-más szempontból, >11 _ más-más kép segítségül vétele mellett, — azt fejezik ki, hogy milyen úton nyerjük el a megigazulásban a bűnbocsánatot, vagy — így is mondhatjuk, — milyen eszköz segítségül vétele mellett adja nekünk Isten a megigazulás ajándékát. Bűnbocsánat. Sokszor kifogást emeltek az ellen az állítás ellen, hogy a megigazulás — tárgyi tartalma szerint — a Krisztusban hívő számára a bűnbocsánatot jelenti. így pl. legutóbb Schrenk hangoztatta, hogy az Isten által nekünk ajándékozott igazság „sokkal több mint a bűnbocsánat", t. i. „Istennek segítő, üdvöt ajándékozó, célját elérő tette, és pedig radikális megmentés". 7) Schlatter is azt vallja, hogy a megigazulás Pál apostol számára nemcsak a bűnbocsánatot jelenti, hanem hogy az egyúttal „pozitív jellegű folyamat" is, t. i. az Isten tetszésének az odaajándékozása a bűnösnek, vagy a belehelyezés abba az Istenhez való viszonyba, melynél fogva Isten velünk van s mi Neki, az Ö kedvére élünk. 8) A megigazulásnak ez ellen a közelebbi körülírása ellen nem lehet kifogást emelni. Azonban helytelen az az állítás, hogy Pál apostol gondolkodása szerint a korlátlan bűnbocsánat „negatív jellegű folyamat". Hiszen az apostol a megigazulás, megváltás és kiengesztelés üdvösségszerző cselekedeteit is a bűnbocsánat fogalmával írja körül. Igaz, hogy ennek ellenére sem egészen könnyű megállapítani, hogy a bűnbocsánat mennyiben „negatív" és mennyiben „pozitív jellegű folyamat" Pál apostol számára. Közelebb juthatunk a kérdés eldöntéséhez, ha gon') V. ö. Schrenk cikkét a Kittel-féle „Theo!. Wörterbuch"-ban, II, 208. lap. Schrenk szavai a megigazulást az üdvösséggel („sótéria") azonosítják. ä) V. ö. Schlatter: „Gottes Gerechtigkeit", 1935, 144. lap.
