Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)

Isten királysága — az eszkatológikus szemlélet síkjában

Isten királysága — az eszkatológikus szemlélet síkjában. (Példa az ige-értelmezés és igehirdetés összefüggésére.) I. A Szentírás értelmezése és a hirdetése közt mindig szoros összefüggés volt. Ez vonatkozik a Szentírás ú. n. tudományos értelmezésének és a gyakorlati igehirdetésnek az összefüggésére is. A gyakorlati igehirdetés mindig abból táplálkozik, ahogyan és amennyire az igehirdető az igét érti és megérti. De az ú. n. tudományos teológia exegetikai munkája is hol nyíltan, hol pedig rejtettebb utakon állandóan erősen meghatározza és sokszor döntő módon irányítja a gyakorlati igehirdetést nemcsak annak részleteiben, hanem egészében is. Ez áll még azokra a lelkészekre is, akik már régen elvesztették a kapcsolatukat az írásmagyarázati teológia munkájával, vagy akiknek sohasem volt ilyen kapcsolatuk, s akik „tudományukat" vagy általános teológiai tájékozottságukból, vagy egyéb olvasmányokból, vagy — legjobb esetben — az önálló írástanulmányozásból merítik. A következőkben egy kis áttekintésben szeretném az itt tételszerűen megállapítottakat igazolni, ehhez azonban legalább vázlatosan meg kell állapítanunk azt is, mit jelent az írás értelmezése. Az írásértelmezés az Ószövetségre vonatkozólag a keresztyén egyházban részben átöröklődött a zsidó írástudományból, részben újonnan alakult ki. Az Újszövetségre vonatkozólag a 2. század folyamán indult meg. Azóta is állandóan gyakorolja azt a keresztyén egyház s teológiájának mindig egyik legfontosabb, legtöbbet müveit és legszembeötlőbb munkája volt. Az írásmagyarázatra az indítékot nem kizárólag és nem döntő módon adta az a körülmény, hogy az írásban vannak többé-kevésbbé nehezen megérthető (értelmünkkel felfogható) helyek, mondatok, vagy egész szövegrészek. Nem is elégedett meg az írásértelmezés soha a nyelvi, filológiai értelem egyszerű feltárásával és az ehhez szükséges filológiai és régiségtani ismeretek felhalmozásával. Az írás értelmezésének az alapjául mindig az a meggyőződés szolgált, hogy a Bibliában foglalt iratokat megkülönbözteti valami egyéb keresztyén iratoktól, bármilyen