Dóka Zoltán: Márk evangéliuma – 2. kiadás (Hévizgyörk, 2005)

Első főrész: Jézus titkos kinyilatkoztatása (1,1-8,26) - III. Jézus harca a zsidó kegyességgel (1,40-3,6)

11. Bűnbocsánat a földön! - 2,1-12 szédek gyűjtője és így értette Márk is. Ezért tűnik fel az egész gyűjtemény végén a kereszt (3,6). 1 A valószínűleg kapernaumi eredetű csodaelbeszélést Márk besorolja saját összefüggésébe. Jézus „ismét" (vö. 1,21) Kapernaumba megy. A πάλιν = palin Márk hagyománykapcsoló szerkesztésének tipikus szava (Mk: 28 - Mt: 17 - Lk: 3). Az időmeghatározás („napok múltán") 1,45-tel harmonizálja az elbeszélést. Viszont már 1,45 is előkészíti a kapcsolódást a φανερως = fanerós (= nyilvánosan) szóval. Jézus észrevétlenül, titokban jön be a városba. Annál nagyobb a márki kontraszt: nem tud elrejtőzni! „Híre támadt!" - Jézus elrejtőzésének gyakori helye, a „ház" (vö. 3,20; 7,17.24; 9,28.33; 10,10), csak mint a kontraszt eszköze fontos. Ezért hiányzik az utalás, hogy vajon Simon házáról van-e szó, noha az előzményekből erre lehet gondolni (1,29). Az εν οικω = en oikó-t gyakran fordítják így: „otthon". Ez felel meg legkevésbé Márk összefüggésének. Nála Jézus még Názáretben sincs „otthon" (vö. 6,1-6). Mindvégig a keresztút hontalan vándora ő! 2 A kontraszt tovább fokozódik. A rejtőzni akaró Jézust szorongó sokaság veszi körül, őreá és isteni kinyilatkoztatást hozó igéjére mindenkinek szüksége van. Valószínűleg még ez a vers is az eseményeket előkészítő redakcióhoz tartozik. Márkra vall, hogy a csodát - l,21kk-hoz hasonlóan! - itt is megelőzi Jézus szava, valamint az, hogy a τον λογον λαλειν = ton logon lalein-x. (= az igét hirdetni; missziói szóhasználat!) abszolút formában találjuk (vö. viszont 4,33; 8,32!). Vagyis Jézus egész tevékenysége λογος = logos, „igehirdetés". A kifejezés tehát párhuzamban van a κηρυσσειν = kérussein, διδάσκει ν - didaskein szóhasználattal. Egyben visszautal 1,45-re. - A most következő gyógyítás is az „igehirdető" Jézus megnyilatkozása. 3 Itt kezdődik a hagyományos csodaelbeszélés. A bénaság okát a szöveg nem említi („gutaütött"?). Csak súlyosságára utal, hogy vinni kell. 4 A négy ember drasztikus eszközt választ, hogy a beteggel Jézushoz jussanak. A lapos tető megbontása nem volt lehetetlen. De hogy mit szólt ehhez a (valószínűleg egy helyiségből álló) ház gazdája, no és a belül szorongó emberek?! Az elbeszélő számára mindez nem fontos, mert a részletező leírás célja a négy ember hitének jellemzése. Ilyen nagy hitük volt! Mi a hit? Gazdag választ találunk itt: Jézus mentő hatalma iránti feltétlen, bátor és kitartó bizalom, amely minden akadálylyal szembeszáll s nem ismer lehetetlent. Ugyanakkor olyan bizalom, amely a segítő szeretet cselekvésében bizonyul meg s válik láthatóvá. Részesedés Jézus mentő hatalmában (vö. 3,4). Mindez egybecseng Márk hit fogalmával (vö. 9,23; ll,22kk stb.). - 5 A négy ember hitét azonban csak Jézus istneri fel, mert ő „látja" azt is, ami az ember szívét megtölti (8. ν.!). - A hit Jézustól mindig nagy válaszokat kap. Itt is ilyen hitre adott válasz a bűnbocsánat és a gyógyulás ajándéka. 41