Dóka Zoltán: Márk evangéliuma – 2. kiadás (Hévizgyörk, 2005)

Első főrész: Jézus titkos kinyilatkoztatása (1,1-8,26) - II. „Új tanítás hatalommal" (1,14-39).....

9. Jézus küldetése - 1,32-39 szerint a gyógyító gesztusok révén a csodatévő ereje árad bele a beteg testbe. Jézus meg se szólal. Márk persze maga is osztja e mágikus képzeteket, hiszen saját kora gyermeke. Viszont a redakcióval már előre elhárította a félreértés lehetőségét: Jézus nem egy a többi csodatévő között. Benne páratlan módon Isten országának hatalma van jelen s ez az isteni hatalom gyógyítja meg az aszszonyt. - Szinte megszemélyesül a „láz". Úgy „hagyja el" a beteget, mint a démonok. A csoda tehát ismét Jézus szabadító győzelmét jelenti a betegség démonitása felett. A meggyógyult asszony (asztali) szolgálata mutatja az azonnali és teljes gyógyulást. Szerepe így elsősorban a megtörtént csoda demonstrálása. A διακονειν = diakonein (vö. 1,13) azonban Márknál többet jelent: a Jézus-követés alapmagatartása, amely válasz Jézus szolgálatára (vö. 15,41, valamint 9,35; 10,43—45). Itt is megcsendül ez a mélyebb tartalom: az asszony „diakóniája" hálás válaszadás Jézus gyógyító, szabadító cselekedetére. - A zsidó rabbik lebecsülték s nem szívesen fogadták el asszonyok felszolgálását az asztalnál. Jézus ezt az igazságtalan társadalmi mentalitást nem osztja. Mélyen megbecsülte az asszonyokat és (az ugyancsak lenézett) gyermekeket. Jézusnak ez a társadalmi magatartása Márknál többször is hangsúlyt kap. 9. Jézus küldetése: 1,32-39 (Mt 8,16k; 4,23kk; Lk 4,40-^4) (32) Amikor pedig este lett és lement a nap, odavitték hozzá a betegeket és a megszállottakat mind (33) és az egész város összegyűlt az ajtó elé. (34) És sok, különféle betegségben szenvedőt meggyógyított és sok démont kiűzött és nem engedte szólni a démonokat, mert ismerték ót. (35) És korán, még egészen éjszaka volt, felkelt, kiment és elment egy puszta helyre és ott (hosszan) imádkozott. (36) És utána sietett Simon és a vele levők (37) és megtalálták öt és szólnak neki: Mindenki keres téged! (39) ö pedig azt mondja nekik: Menjünk el máshova, a szomszédos helységekbe, hogy ott is prédikáljak, mert azért jöttem. (39) És ment, prédikált zsinagógáikban egész Galileában és a démonokat kiűzte. A szakasz főjellemvonása az, hogy Márk egy este és egy reggel eseményeibe sűrítve összefoglalja és értékeli Jézus galileai működését. Ez az első nagy szummárium (lásd Bev. C. 5.). Kétségtelen, hogy Márk hagyományos anyagot használ és formál. A tradíció és redakció megkülönböztetése azonban nagyon vitatott és bizonytalan. Lehet, hogy 1,21-39 Jézusnak „egy kapernaumi napját" írja le, amely Jézus hatalmának üdv-idejét jelképezi (R. Pesch). A háttérben régi kapernaumi hagyomány 33