Dóka Zoltán: Márk evangéliuma – 2. kiadás (Hévizgyörk, 2005)

Első főrész: Jézus titkos kinyilatkoztatása (1,1-8,26) - I. Isten felkészíti Jézust az útra (1,1-13)

4. Jézus megkísértése -1,12k A „negyven" hagyományos, szent szám az Ótestamentumban. De előfordul a pogány irodalomban is (pl. Pythagoras 40 napig böjtölt). Általában valamilyen eseményre, munkára, feladatra való előkészület idejét jelképezi s mint ilyen, együtt jár a böjtöléssel. Izrael 40 évi pusztai vándorlásánál (5Móz 8,lkk) közelebbi párhuzam Mózes 40 napi böjtölése a Sinai hegyen (2Móz 34,28) és még inkább Illés próféta 40 napi böjtölése a pusztában (lKir 19,4.8). Illést is angyal táplálta. Sőt az apokaliptikus irodalomban Ádám is 40 napig böjtöl a bűneset után. - Csakhogy Márknál Jézus nem böjtöl! Ennek oka bizonyára az, hogy Márk Jézus idejét nem az előkészület, hanem a beteljesedés idejének tartja (vö. 2,18kk!). Ez egyben azt is sejteti, hogy Márk a „kísértéstörténetet" nem annyira konkrét eseményként, mint inkább Jézus egész földi útjának jellemzéseként írja le. Ezért nincs szó arról, hogy miben állt a Sátán kísértése, mint a nagyszinoptikusoknál. De hiányzik Jézus győzelmének és a Sátán eltávozásának említése is. Az egész leírás mintegy nyitva marad az elkövetkező események felé. - Ezt az értelmezést támasztja alá az a további megfigyelés, hogy a leírás egyes vonásai egyidejűségben vannak: a kísértés, a vadállatokkal való együttlét, az angyalok szolgálata egyaránt 40 napig tart! A zsidó gondolkodásban a vadállatok a Sátán megkötözöttei s a bűneset óta az ember ellenségei. Ezért ígéri az ótestamentum az igazaknak, hogy Isten megoltalmazza őket (angyalok által!) a vadállatoktól (Zsolt 91,1 lkk; vö. Jób 5,22). A messiási üdvkorban pedig a vadállatok békességben élnek az emberrel csakúgy, mint a szelíd állatokkal (Ézs 11,6-9; 65,25). Ilyen pozitív értelmű Jézus együttléte is a vadakkal. Megjelenésével itt az üdvkor békessége. Az angyalok szolgálata valószínűleg Jézus táplálására vonatkozik. A διακονειν = diakonein (= szolgálni) ige ugyanis többnyire felszolgálást, étellel, itallal való ellátást fejez ki (vö. 1,31; 15,41; Lk 17,8 stb.), bár jelenthet általánosabb értelmű szolgálatot is (támogatni, segíteni, rendelkezésre állni). Ószövetségi párhuzamként adódik lKir 19,5kk (Illés). Zsolt 78,25 is „angyali eledelnek" nevezi a mannát. Valószínűbb azonban, hogy a zsidó apokaliptikus irodalom a közvetlen háttér. Naftali Testamentumában pl. mindhárom itteni motívum együtt szerepel: „Az ördög elmenekül majd tőletek, a vadállatok félni (tisztelni?) fognak titeket és az angyalok gondoskodnak rólatok." Ez az ígéret az igazaknak szól az utolsó időre. A Mózes Apokalipszis szerint Ádám és Éva elbukása után került az ember ellenséges viszonyba nem csak Istennel, hanem az állatokkal és az angyalokkal is, akik addig tisztelték, ill. táplálták az embert. Nyilvánvaló, hogy ez az apokaliptikus háttér nem önmagában fontos, hanem mint Jézus jellemzése. Jézus megáll a kísértésben s ezért általa visszatér a földre a bűneset előtti békesség Istennel, angyalokkal és állatokkal, tehát éggel és földdel egyaránt. 19