Dóka Zoltán: Márk evangéliuma – 2. kiadás (Hévizgyörk, 2005)

Első főrész: Jézus titkos kinyilatkoztatása (1,1-8,26) - IV. Jézus hatalommal tanít és cselekszik (3,7-6,56)

17. A tizenkettő elhívása - 3,13-19 ősgyülekezet első vezetői kerültek egymás mellé. Ez a hármas kör Márknál egyébként is a tizenkettő belső magját jelenti (5,37; 9,2; 14,33), amiben ugyancsak az ősgyülekezeti helyzet tükröződik. Csak Márknál olvassuk, hogy Jézus a Zebedeus-fiaknak a Βοανηργες = Boanerges nevet adta (itt is επιτιθεναι = epitithenaü). A név eredetét nem lehet pontosan megállapítani. Talán egy héber kifejezés elgörögösödött formája (= lázadás fiai?). Márk „mennydörgés fiai"-na.k fordítja. De mit értett ezen Jézus és mit Márk? Kideríthetetlen. Szokták Lk 9,54-gyel indokolni, de ennek semmi alapja nincs. Más magyarázat szerint Jakab és János egy messiási lázadó csoport tagjai voltak. Szokták Jn 12,29 alapján magyarázni, ahol Isten szavát mennydörgésnek vélik: tehát a Zebedeus-fiak különösen fogékonyak voltak a mennyei kijelentésekre. Vagy: ők voltak az ítélet apokaliptikus viharának hirdetői stb. Biztos válasz nincs. Lehet, hogy Jézus a végső idő „választottjaira" gondolt. Márk viszont talán az üldözések viharára (vö. 10,38-40). 18 A többi név meglehetősen színtelenül következik a felsorolásban. Azonosításukra sok kísérlet történt, nagyrészt eredménytelenül. Ők az egyszerű munkások, akiknek alakja eltűnt az ügy mögött, amelyre Jézus elhívta őket. A nevek egyébként - Taddeus kivételével - mind a négy listában megegyeznek, csupán a sorrendben van eltérés. A Taddeus nevet (= arám, rövidített formája a görög Θεοδοτος-nak = Theodotosnak = Isten ajándéka) csak Márk és Máté közli. Lukácsnál és az ApCs-ben Júdás, a Jakab fia áll helyette. Lehet, hogy a két név ugyanazt a személyt jelöli, s a Júdás név az áruló nevével való azonosság miatt szorult háttérbe (vö. Jn 14,22), s került helyébe a Taddeus név. Egyes kéziratok Taddeus helyett Lebbeust írnak. Ebből arra szoktak következtetni, hogy Márknál e név mögött rajtőzik Lévi vámszedő (2,14). Ennek azonban már az is ellentmond, hogy Máté, aki szintén közli a Taddeus, ill. Lebbeus nevet, Mátét azonosítja Lévi vámszedővel (vö. Mt 9,9). Márk egyszerűen nem egyezteti a tanítvány-listát a Lévire vonatkozó hagyománnyal. - A második Simon mellékneve Kananeus, arám megfelelője a görög ζηλωτης = zélótés szónak (= buzgó, törekvő). így nevezték annak a zsidó, vallásos-nacionalista pártnak a tagjait, akik Izrael szabadságáért, ill. Isten országa földi, politikai megvalósításáért fegyveres harcot hirdettek a rómaiak ellen. 19 Valamennyi lista - ApCs kivételével - utolsó helyen említi Júdás lskariótest. A melléknév jelentése bizonytalan. Jelenthet „Kariótból való férfit". De Kariót nevű helység azonosítása mindmáig nem sikerült. Ezért több kutató a latin sicarius (= orgyilkos) szót sejti benne, amely a görög és főként arám fordítás révén eltorzult. Szikáriuszoknak hívták a zsidó zélota-párt legszélsőségesebb csoportját, akik főként ünnepek alkalmával, a tömegben elvegyülve, a köpenyük alá rejtett tőrrel (sica) leszúrták a rómaiakkal kollaborálókat. Persze Márk számára az Iskariótes már puszta melléknév, mint Simonnál is a Kananeus. A mellékmondat jellemzi igazán Júdást: ő szolgáltatta ki Jézust ellenségeinek (14,10k). Mindhárom szinoptikusnál megtaláljuk ezt az utalást. Az 67