Cserháti Sándor: Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele (Budapest, 1976)
V. INTÉS EGYSÉGRE SZOLGÁLÓ LELKÜLETBEN 2,1-18
kapott ajándék. Egyedül a hitnek ez az ajándéka teheti nyitottá az embert Krisztus szabadító, új életet formáló szolgálata számára. Enélkül a hit nélkül nem is tartozhatunk Krisztushoz. De a mondatnak van egy másik hangsúlya is: A filippi gyülekezet a Krisztusért olyan kegyelmi ajándékot is kapott, amely nem minden Krisztusban hívőnek jut osztályrészül. Tehát nem is lehet itt szó olyan szenvedésről, amely feltétlenül minden igazi hit feltétlen velejárója. A kétféle szenvedést azért kell ilyen kínos pontossággal megkülönböztetnünk, mert teljesen félreértjük az apostol szavait, ha azokból arra következtetünk, hogy a Krisztus ügyével szembenállók által okozott megpróbáltatások is elengedhetetlenül hozzátartoznak minden keresztyén ember életéhez. Ezért nem kell hiányolnunk és rendellenesnek tartanunk, ha keresztyén életünk nyugodt körülmények között folyik. Keresnünk sem szabad az ilyen szenvedést, mert az istenkísértés volna. Egyedül Isten ajándékozhatja annak, akinek akarja, és akkor, amikor jónak látja. Pál és a filippi gyülekezet nehéz sorsa sem volt általánosan jellemző koruk minden keresztyénére és gyülekezetére. (30) Végül az apostol a filippi gyülekezet küzdelmét azonosítja a sajátjával: „Ti ugyanabban a küzdelemben álltok, amelyet éntőlem láttatok, és most hallotok énrólam." Krisztus a küzdők mellett áll, de segítsége a keresztyén testvérek közösségén keresztül jut el hozzájuk. A filippi gyülekezet, alapításának idején, tanúja lehetett Pál küzdelmének, és fogságában is figyelemmel kísérhette az apostol sorsát. Ebből megtanulhatta, hogyan kell az evangéliummal összhangban, helytállni. így segíthetünk egymásnak, hogy" ne riadjunk meg a szolgálat terheitől. Y. INTÉS EGYSÉGRE SZOLGÁLÓ LELKÜLETBEN 2,1-1» A levél soron következő részében folytatódnak az apostoli intelmek. Tekintettel arra, hogy már az előző fejezet is a gyülekezetnek szóló intelmekkel foglalkozik, követve a levél több magyarázójának elgondolását, a két részt egy fejezetben is tárgyalhatnánk. Mivel azonban az apostol intelmei a 2,1-nél irányt váltanak, helyesebb72