Cserháti Sándor: Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele (Budapest, 1976)
III. PÁL BESZÁMOL FOGSÁGÁRÓL 1,12-26 - 2. Pál fogságának kimenetele még bizonytalan (1,19-20) 53 Pál reméli, hogy minden Krisztus magasztalására fog történni
előmenetelét és hitbeli örömét szeretné szolgálni. Az eredeti szöveg megengedné, hogy a gyülekezet hitben való előmenetelére gondolhassunk. Mivel azonban Pál eddig sem csinált titkot abból, hogy a filippieknek a szeretet területén még sok tennivalójuk van (1,9), valószínűnek látszik, hogy látogatása fő céljának is a szolgáló szeretet előmozdítását tekinti. Előmenetelről írt már egyszer a fogságáról szóló beszámolóban (1,12). Ott az evangélium üzenetének terjedését tartotta szem előtt. Itt, a gyülekezet esetében pedig elsősorban az a szándék vezeti, hogy a már elfogadott evangélium a gyülekezet és a tagok életének egyre nagyobb területét hajtsa uralma alá. Pál tervezett látogatásának másik célja az, hogy hitbeli örömöt szerezzen a gyülekezetnek. A levélre annyira jellemző örömmotívum jut itt ismét szóhoz. A szorongatott helyzetben levő és az apostolért aggódó gyülekezet valóban rászorult az örömre. Bizonyos, hogy az is nagy örömöt fog szerezni nekik, ha Pált viszontláthatják. Az apostol köztük végzendő szolgálatának célja mégis az, hogy örömük hitből fakadjon. Mikor 4,4-ben az Ürban való örvendezésre szólítja fel őket, az öröm Krisztusban adott feltételét, az általa nyert szabadulást állítja előtérbe. Az öröm személyi feltétele az a hit — és most erre teszi a hangsúlyt —, amely felismeri és elfogadja Krisztus szabadító szeretetét. Pál tehát erősíteni kívánja hitüket, hogy a pillanatnyi helyzettől függetlenül is örömöt meríthessenek mindabból, amit Isten Krisztusban ajándékozott nekik. A viszontlátás öröme is akkor lesz igazi örömmé, ha benne felfedezik az apostol és a gyülekezet sorsát kezében tartó Isten hatalmát és meg nem érdemelt jóságát. (26) Pál látogatásának és a gyülekezet körében végzendő szolgálatának van még egy további célja is: Ha munkája eredményes lesz közöttük, tehát előmenetelüket és hitbeli örömüket szolgálja, akkor megjelenése náluk a vele való dicsekedésüket bőségessé teszi a Krisztus Jézusban. Ezt a bonyolult összefüggéseket igen tömören előadó mondatot ajánlatos szálanként felfejteni: Az apostol hozzájuk készül. Ha náluk lesz, ő lesz az eszköze Krisztus Jézusnak, aki megsokasítja mindazt, amire örömmel tekinthetnek. A zsidó kegyes számára igen fontos volt, hogy legyen mivel dicsekednie, azaz legyen mire hivatkoznia Isten és emberek előtt. A „dicsekedés"-nek különösen is nagy jelentősége volt Isten eljövendő országa szempontjából. Csak az remélhette ugyanis, hogy részt vehet majd Isten országában, akinek volt mivel dicsekednie. De az evangélium igazságának fényében minden dicsekedésünk hiábavalónak bizo67