Cserháti Sándor: Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele (Budapest, 1976)

III. PÁL BESZÁMOL FOGSÁGÁRÓL 1,12-26

enyhíti ítéletét. Nem tarthatjuk ugyanis valószínűnek, hogy Pál nem tételezett volna fel az igehirdetőknél más indítékot, mint az iránta megnyilvánuló jó vagy rossz akaratot. Ezek is közrejátszhattak tevékenységükben, de emellett bizonyára a hit sem hiányzott belőlük. 1

1 „Rendeltettem", azaz megbízatást kaptam Istentől. Itt azonban nem az apostoli szolgálatról általában, hanem Istennek Pál fogságára vonatkozó tervéről és akaratáról van szó. 1

2 Az „eritheia" a látszat ellenére sem az „eris" szó tövéből képződött. Ezért nem helyes az „eritheia"-t viszálykodással fordítanunk. Az „eritheia" értelme az „erithos" (bérmunkás) szóból ered. Mivel valószínű, hogy a bérmunkásnál elsősorban az önzetlen munkát hiányolták, ezért lett az „eritheia" jelentése: önzés. Az önzés szó azonban jelen esetben túl általánosnak tűnik. A legjobban megközelítjük az összefüggésből adódó értelmet, ha „számít ás''-sal adjuk vissza. 1

3 „Ügy gondolják": Az ellentét kedvéért szándékosan használt szó. Míg az előbbiek „tudják", hogy Pál az evangélium védelméért van fogságban, addig az utóbbiak, a rosszhiszeműek, csupán úgy vélik, hogy fokozhatják fogsága gyötrelmeit. 1

4 Ebből a kijelentésből az egyházatyák arra következtettek, hogy Pál ellenfelei, sőt pogány provokátorok hivatalos helyen odahatottak, hogy Pál fogsága súlyosabb legyen. Pál szavai azonban nem adnak alapot ilyen messzire menő következtetéseknek. Viszont keveset olvasunk ki a mondatból. ha úgy értjük, hogy a szóban forgó igehirdetők Pált meg akarják bántani fogságában. A mondat helyes értelme az, hogy ezek a keresztyének magát a fogságot akarják keservessé tenni Pál számára. Bizonyára azt gondolták, hogy az igehirdetői munkájuk fokozásával felszíthatják Pál féltékenységét, és fájóvá tehetik tehetetlenségének tudatát. Jellemző esete ez annak, ha valaki önmagát vetíti ki másba. Pálnak mégsem gyötrelmet, hanem örömöt okoztak igehirdetésükkel. Meg kell kérdeznünk: Vájjon nem Pál-e az aki, roszszul ítéli meg a helyzetet, és nem ő-e az, aki rosszat feltételez? Erre azt válaszolhatjuk, hogy Pál fogsága ellenére érintkezhetett szabad emberekkel (Timóteus, Epafroditosz), és így pontos tudomása lehetett a gyülekezetben történtekről. Valószínű, hogy ellenfelei sem tettek lakatot a szájukra. Végül is nem feketít be név szerint senkit a filippi gyülekezet előtt, működésüket pedig fogsága pozitív eredményeként értékeli. 4 49