Cserháti Sándor: Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele (Budapest, 1976)

ELŐSZÓ

maztam. Igyekeztem tehát a nyelvtudomány, a kortörténet és az irodalomkritika segítségével a levél keletkezésének körülményeit és a szöveg eredeti értelmét felderíteni. A célom mégsem az volt, hogy a levél üzenetét a zsidó vagy görög szellemi háttér alapján ízeire szedjem. Az exegézist nem lehet, mint azt sok külföldi írásmagyarázó teszi, anatómiai gyakorlatnak tekinteni. A szöveg élő, organikus és önálló gondolati egység, amelyben érvényesülhetnek ugyan kívülről jött hatások de a lényeget mégsem ezek adják, hanem a szerő válaszai a felmerülő kérdésekre. Az exegétának el kell jutnia a szerves összefüggések felismeréséig, és az egyes részleteket a levél egészébe kell illesztenie. Másképpen fogalmazva: Nem rekedhet meg az analízisnél, hanem törekednie kell a szintézisre. A levél magyarázatánál négy lépést tartottam szükségesnek. Minden fejezet elején igyekeztem röviden megvilágítani a szóban forgó fejezet irodalomkritikai problémáit és a helyét az egész levél gondolatmenetében. Ezután került sor magára a levél szövegére gondolati egységekre bontva. Minden szövegrészhez szövegmagyarázatot fűztem. Ide vettem minden olyan megjegyzést, amely szükséges ugyan a szöveg megértéséhez, de a magyarázatot nehézkessé tette volna. Mindezt betetőzi a tulajdonképpeni exegézis, amelyben elsősorban a gondolatmenet kidomborítására törekedtem. Nem szenteltem külön szakaszt a levél időszerű mondanivalója kiemelésének. Ez a feladat az igehirdetőkre hárul. Távolról sem jelenti ez azt, hogy az írásmagyarázó kiszakíthatja magát saját korából, és csak így juthat el megbízható, tárgyilagos eredményekhez. A szöveg néma marad, ha nem bolygatjuk meg kérdésekkel. Az igazi kérdések pedig mindig azok, amik bennünket személyesen érintenek. A levéllel való viaskodásom során azt tapasztaltam, hogy a diakónia teológia által felvetett kérdések igen termékeny nézőponthoz segítettek, és a levél üzenetének sok, eddig előttem rejtett vonását felszínre hozták. A negyedik ütemben, a tulajdonképpeni írásmagyarázatban tehát igyekeztem a korát vállaló exegéta kérdései és a páli mondanivaló között zajló párbeszéd eredményeit a lehető leghűségesebben rögzíteni. Remélem, hogy ezek az eredmények az időszerű témák kiemelése nélkül 4