Cserháti Sándor: Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele (Budapest, 1976)

BEVEZETÉS - 1. A Filippi-levél

4,17). Ez a menetrend pontosan egyezik azzal, amelyet Filippibe is ír (2,19—24). Ha a két közlés ugyanarra a tervre vonatkozik, akkor a Filippi-levelet nem sokkal az 1 Ivorinthusi-levél előtt írta, mert a Filippi-levél írása idején még fogságban van, a Korinthusi-levél írásakor viszont már túl van a megpróbáltatáson. Az efezusi hipotézis esetén érthetővé válik az a benyomás is, amely a Filippi-levél olvasása során jelentkezik bennünk arról, hogy a levél megírása idejéig még csak egyszer, a gyülekezet alapításakor járt a gyülekezetben. Efezusban olyan nagy és mozgalmas életet élő és Pálhoz kötődő gyülekezetet találunk, mint amelyről a levél tudósít. Végül az efezusi fogság mellett szól az a körülmény is, hogy a Filippi-levél teológiailag leginkább ebbe a korszakba illeszthető be. Nem tekinthetjük perdöntőnek az efezusi keletkezéssel szemben azt sem, hogy a levél pretóriumról és a császár háznépéről beszél. Pretóriumnak nevezték abban az időben a provinciák helytartósági épületét is. Ázsia provincia igazgatási központja pedig Efezus volt. Ugyancsak nagy császári birtokok voltak találhatók Efezus környékén is. Tehát a császár háznépével Efezusban is kapcsolatba kerülhetett. Csel 19,31-ből tudjuk, hogy Pálnak Efezusban az „asziarkhák" közül való magas állású és tekintélyes pártfogói voltak. Felmerülhet az a kérdés is, hogyha a Filippi-levél valóban Efezusból, az 1 Korinthusi-levéllel egyidőben kelt, akkor Pál miért nem említi benne a jeruzsálemi gyülekezetnek tervezett gyűjtést. 1 Kor 16-ban ugyanis azt írja, hogy ebből a célból megy Macedóniába. Erre azt válaszolhatjuk, hogy a levél írása idején pere kimenetele még teljesen bizonytalan volt, és így a gyűjtés tervével sem foglalkozhatott komolyan. Arra is gondolhatunk, hogy az apostol nem tarthatta a legalkalmasabbnak a gyűjtés megemlítésére azt a levelet, amelyben a neki küldött áldozatot köszöni meg az anyagi gondokkal küzdő gyülekezetnek. Végeredményben tehát nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy az első levél Efezusban keletkezett Kr. u. 55 táján. Körülbelül 5 évvel korábban, mint, ahogy azt a római keletkezés hipotézise alapján tartották. A második levél keletkezése körülményeinek tisztázására még kevesebb támponttal rendelkezünk. Az bizonyos, hogv a 3. fejezetben található levél a későbbi. Az első levélben ugyanis még semmi nyoma sincs annak, hogy a gyülekezet hűsége az evangélium iránt megrendült volna. A második levélben viszont arra nem találunk utalást, hogy az apostol fogságban lenne. A második levél keletkezé17