Cserháti Sándor: Pál apostolnak a galáciabeliekhez írt levele (Budapest, 1982)

III. AZ EGYETLEN EVANGÉLIUM ISTENTŐL SZÁRMAZIK (1,11—3,5) - 3. Mit bizonyítanak a jeruzsálemi tanácskozás eredményei? (2,1—10)

dó szóösszetétel. Kifejezésre juttatja mindenekelőtt, hogy Pál nem a saját álláspontjának elfogadtatásáért küzdött. Még csak nem is saját hitének igazságáért. Az evangélium nem emberi vélekedés (1,10), hanem Isten üzenete az emberhez. Ezért nem is lehet vita vagy alku tárgya. De még akkor sem értjük az apostolt, ha az evangélium igazságát valami tételes igazságnak, Isten által ga­rantált tannak vagy világ- és emberértelmezésnek véljük. Mert az evangélium nem más, mint örömüzenet arról, hogy Isten ke­gyelméből Jézus Krisztus által az üdvösség új korszakát nyitotta meg az emberiség és a világ számára. Az „evangélium igazsága" pedig mindaz, ami ebből következik. Az új életnek ez az igazsága összefüggő, mindent meghatározó egész, amelyet nem lehet megcsonkítani az egész sérelme nél­kül. Ha történetesen az új korszak egyik legnagyszerűbb aján­dékát, a szabadságot a törvény szolgaságával cseréljük fel, nem marad meg számunkra az „evangélium igazsága". Az új korszak­ból máris visszasüllyedtünk a régibe. „Az új bort új tömlőbe töl­tik, s akkor mindkettő megmarad" — mondja Jézus Mt 9,17-ben. Az evangélium hirdetőjének azokra kell tekintettel lennie, akik­hez az evangélium szól. Isten számára az ember fontosabb bár­milyen elvont, öncélú igazságnál. De éppen az ember érdekében kell mindent megtenni azért, hogy az evangélium igazsága cson­kitatlanul megmaradjon számára. Ha az apostol beszámolója alapján számba vesszük mindazt, ami a jeruzsálemi tanácskozáson, vagy ha úgy tetszik, az apostoli zsinaton kockán forgott, minden túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy a keresztyénség sorsdöntő válaszút elé érkezett. Nem holmi jelentéktelen külsőség, mint például a körülmetélkedés, volt az igazi tét. Pál küldetése és szolgálata, az egyház egysége, de min­denek felett Jézus művének minden emberre kiható, egyetemes jelentősége múlott azon, hogy miként foglalnak állást a jeruzsá­lemi keresztyén tekintélyek „Pál evangéliumának" ügyében. A tanácskozás nagyhorderejű döntéseiről a következőkben számol be az apostol. b) A tanácskozás eredménye (6) Pál, mert ezen nagyon sok múlik, először is arra hívja fel olvasói figyelmét, amire a jeruzsálemi találkozón nem került sor: 93

Next

/
Thumbnails
Contents