Cserháti Sándor: Pál apostolnak a galáciabeliekhez írt levele (Budapest, 1982)

III. AZ EGYETLEN EVANGÉLIUM ISTENTŐL SZÁRMAZIK (1,11—3,5) - 1. Az evangélium nem emberi eredetű (1,11—12)

harcát az evangéliumért (lKor 9,1; 15,9—10; Fii 3,4—8 és Gal 1,11—16). így amikor az apostol Jézus Krisztus kinyilatkoztatásáról ír a galatáknak, a kifejezésnek mind a két értelmét hangsúlyossá akarja tenni. Mert akkor Damaszkusz előtt valóban a Krisztus adta a kinyilatkoztatást neki. De ez a kinyilatkoztatás ugyanakkor Krisztus elől is elvonta a leplet, úgyhogy attól fogva tudta már: mit adott Isten Őbenne neki és minden embernek (lKor 9,1!), Jézusnak ez a közvetlen kinyilatkoztatása tehát az egyetlen tiszta forrása az evangéliumnak, és ez jogosítja fel Pált arra, hogy a magáét tartsa az egyetlen hiteles evangéliumnak, a galáciában lábrakapott evangéliumot pedig megfossza evangélium mivoltától (1,7). De nem mond-e ellen Pál saját magának, amikor egyedüli forrásként hivatkozik a damaszkuszi úton nyert kinyilatkoztatásra? Hiszen lKor 15,3—7-ben olyan Jézus-hagyományról ír, amelyet ő is úgy vett át másoktól, és adott tovább a korinthusiaknak. De leveleiben ezen kívül is még sok helyen fedezhetünk fel ilyen „átvett" hagyományt vagy hagyománytöredéket (Fii 2,6—11; Kol 1,15—18; Rm 3,25 stb.). A hagyományokhoz fűződő viszonya mégsem ingathatja meg a galatáknak szánt érvelését. Először is azért, mert az a hagyomány, amelyet másoktól átvett, ugyanarról a Jézusról szól, aki neki is megjelent. Másodszor: mert a Damaszkusz előtt kapott kinyilatkoztatás azért mindent nem árult el neki Jézusról. Szüksége volt tehát keresztyén testvérei kiegészítő tanúságtételére. Harmadszor pedig: mert számára továbbra is a közvetlenül kapott kinyilatkoztatás maradt a döntő, amelyhez mért minden más hagyományt. Láttuk, Pál csak az emberi közvetítés nélkül nyert kinyilatkoztatáson alapuló evangéliumot tekinti hiteles, megbízható, valóban Isten döntését kijelentő evangéliumnak. De akkor mi, későbbi korok keresztyénei nem juthatunk hozzá a hiteles evangéliumhoz? — kap hangot a bennünk maradt kérdés. Pál azt feleli: nem! Amint a bűnös ember keze hozzáér, már törést szenved, már nem az az evangélium, ami Krisztustól elindult. És ez nem a kérdés túlfeszítése, mert ami itt Pál emberszemléletéből következik, ahhoz bőségesen szolgál szemléltető anyaggal az újszövetségi tudomány, amikor kimutatja, hogy már a kezdet kezdetén milyen sokrétű és olykor egymásnak ellent is mondó volt a Jézus-hagyo58