Cserháti Sándor: Pál apostolnak a kolossébeliekhez írt levele és Filemonhoz írt levele (Budapest, 1978)
A KOLOSSÉI-LEVÉL MAGYARÁZATA - BEVEZETÉS - 1. A címzettek
dóságnak sem a judaista, sem a hellenista, sem a keresztyén ágába, vagy legalábbis a tévtanítás kialakításában nem játszott döntő szerepet hovatartozásuk. A törvényeskedés és a páli megigazulástannak ezzel szemben álló érvei, valamint az Ótestamentumra történő hivatkozások teljesen hiányoznak a levélből. Szerintem két eset lehetséges: Vagy egy olyan keresztyén szektáról van szó, amely magába olvaszotta a „világ elemeV'-hez kapcsolódó ókori hagyományokat, vagy pedig egy filozófiai elemeket is tartalmazó misztérinmkultuszról, amely ugyan nem volt keresztyén fogantatású, de a kozmikus erők feletti győzelem Ígéretével arra csábította a kresztyén gyülekezet tagjait is, hogy kultuszába beavattassák magukat. Az első lehetőség mellett szól az a tény, hogy a tévtanítók Krisztust nem vetették el, csupán jelentőségének kozmikus távlatait nem tudták elfogadni. Ha nem így lett volna, akkor Pál minden bizonnyal Krisztus megtagadásától óvta volna a kolosséi gyülekezetet. De ilyen értelmű intést nem találhattunk a levélben. Viszont azt is nehéz elképzelni, hogy a keresztyén gyülekezet kebelén belül egy misztériumkultuszt űző csoport alakulhatott volna ki. Pál polémiájáról sem alakul ki olyan benyomásunk, mintha egy gyülekezeten belüli csoportot venne célba. Ezért a magam részéről a második változatot tartóin a legelképzelhetőbbnek. Keresztyének beavattathatták magukat egy misztériumkultuszba anélkül, hogy el kellett vona hagyniuk a gyülekezetet. Különösen, ha az „elemek kultusza" ezt nem is kívánta. A szünkretizmusnak ez a tipikus jelensége nem volt ritka a hellenizmus korában. A kor felfogása szerint ajánlatos volt minél „több vasat tartani a tűzben". Találunk-e az Üjszövetség más irataiban olyan tévtanításról szóló híradást, amely segítséget nyújthat a kolosséi tévtanítás meghatározásában? Schmithals feltételezi, hogy a Korintusi-, Galata-, Filippi-, Kolosséi-levelekben, sőt még a Pásztor-levelekben feltételezett tévtanítók is ugyanannak a „zsidó gnózis"-nak hajtásai. Ügy véli, hogy egy egységes, nagy áramlattal állunk szemben ezekben a levelekben. Alaposabb vizsgálat azonban kimutathatja, hogy a különböző levelekből más és más álláspontról támadó tévtanítók képe rajzolódik ki. Még a legtöbb közös vonást a Kolosséi-levélben és a Galata-levélben említett tévtanítás között találjuk. De míg a galáciai keresztyéneket megingató tévtanításban a „világ elemei"nek tisztelete a judaista törvényértelmezés járulékos eleme volt csupán, addig Kolosséban a főhangsúly magukra a „világ elemei"-re 24