Balikó Zoltán: Az efezusi levél (Budapest, 1985)

3. Isten munkája Krisztusban 1,15—3,21

ni egymástól a világot és az egyházat. Az „Ekklészia" az a hely, ahol a teremtés eljut eredeti céljához, amikor is az örökkévaló a már megdicsőült Főnek a testévé válik. Azonban mégsem mondható az, hogy míg az „Ekklészia" Feje, úgy a világnak Ura. Az ugyan világos, hogy Krisztus a világnak Ura, de itt arról van szó, hogy az „Ekklészia", mint Krisztus Teste, az az egyetlen pont a világmindenségben, ahol az új emberré válás felszabadító munkája már folyhat és folyik is. Erről a Fő gondoskodik! Az „Ekklészia"-ra érvényes: „to pléróma tou panta en . paszin plérumenu" s itt a „szórna" és „pléróma" szorosan kapcsolódó kifejezések. Kol 2,9 szerint Krisztusban lakozik az istenség teljessége testileg (!). A kifejezés „szómatikósz" fordítása nem könnyű. Jelentheti azt is, hogy „lényegileg". A „pléróma" mindaz, ami az istenségtől mintegy kiárad más lényekre s így Kol 2,10 valószínűen azt jelenti, hogy Krisztusban megy át az „Ekkiészia"-ba az isteni életerőnek teljessége. Hol és mikor? Egyedül lehetséges válasz: A keresztségben. De amint a keresztség sem varázsolja át egyszerűen az embert, nem változtatja át gépiesen, hanem elsősorban Isten tulajdonává teszi, így az új élet alapját veti meg, mintegy a „pléróma" kezdetét jelenti. Kozmológiai és ekkléziológiai momentumok kapcsolódnak mind a „pléróma", mind a „kefalé" kifejezésekhez. Ef 4,10 szerint Krisztus felment a mennybe „hina plérószé to panta", azaz, hogy a mindenséget betöltse az isteni élet és üdvösség erejével. Tehát Krisztus a Lelkét ajándékozza az „Ekklészia"-nak. Az „Ekklészia" Krisztustól kapja a kegyelmi erőket, s amikor a Szentlélekkel betöltve teljességre jut, fenső tökéletes férfiúvá, „eisz andra teleion" — akkor éri el célját az eszkatológia. így a „KefaléSzóma" apostoli kép igazi értelme nemcsak az, hogy Krisztus az egyeduralkodó, sem nem az äz egység, ami fennáll a Fő és a Test között, hanem az a „teljesség", amire néz minden áradó isteni erő és kegyelem, hogy tökéletes férfiúvá, új emberré tegye Krisztus plérómájának birtokában! 65