Balikó Zoltán: Az efezusi levél (Budapest, 1985)
1. Címzés, üdvözlés 1,1—2
beszédben ez érzelmi affektust fejezett ki. A bírósági gyakorlatban a vádlott ezt szerette volna felébreszteni bírójában, hogy kedvező ítélethez jusson. A zsidó „rahamim" fordításaként együttérzést jelöl az elnyomottal, szánalmassal, mint a „cheszed" fordítása az Isten magatartását jelöli: irgalmas segítség. A „cheszed" sem egyoldalú magatartás, hanem a ,,börit"-re a szövetségi viszonyra vonatkozik, így az embertől is elvárja ugyanennek a teljesítését. Ugyan mi hűtlenségünk miatt semmiféle igényt sem támaszthatunk Isten kegyelmére, mégis megkapjuk ajándékba, de ez már a megbocsátásból fakad. A „charisz" tehát Isten irgalmas magatartása a bűnössel szemben, mert ítéletét megváltoztatja Jézus közbelépése miatt. A kegyelem lényege tehát mindig a bűnbocsánat! Feltűnő a mondat hármas tagozása, ami szinte hitvallássá teszi az apostoli üdvözletet. Jellemző az újszövetségi „Ekklészia" számára Krisztus megjelölése, mint: „Küriosz"! Nem kultuszi titulus. Inkább jelzi a világban végbement, alapvető változást. Eddig a világ gonosz, istenellenes hatalmak alá volt vetve, elsősorban a sátán uralma alá, Krisztus győzelmével azonban tökéletes fordulat ment végbe az egész világra nézve. A „Patér" megjelölés Istenre vonatkozóan éppen így nem „természetes". Bár világszerte emlegették, hogy Isten az emberiség, a világmindenség atyja. Különösen a stoikus filozófiában volt gyakori ez a szóhasználat. így az istenfiúságot általános igazságként tanították és emlegették, ami az ember természetéből közvetlenül fakad. Mindennek pontosan az ellenkezőjét hirdeti mind az ószövetség, mind az újszövetség. Az ószövetségben Isten a választott népnek, Izraelnek Atyja s így ez a név koncentráltan fejezte ki mindazt, amit Isten népéért tett vő. Mózes 32,6 vagy Ez 4,22. Az újszövetségi gondolkodást is meghatározza ez. Bár nem tűnt fel az antik korban, valójában az „Ekklészia" számára szüntelen csoda volt annak a tudatosítása, hogy Jézus tanítására és a Lélek vezetésével Istent így szólíthatja: „Abba!" így az új nem az „atya" szó használata, hanem,'amit ez jelentett akkor... 31