Balikó Zoltán: Az efezusi levél (Budapest, 1985)

Az Efezusi levél értékelése

máshoz a szédületes technikai fejlődés, másfelől világkatasztrófával fenyeget a differenciáltság mind ideológiai-politikai, mind gyakorlati gazdasági téren, öt kontinens keresztyén emberei fordulnak egyre nagyobb ámulattal az efezusi levél lenyűgöző témája felé: „Egység a Krisztusban!" Mindezt tipikusan „efezusi" módon a zsidó—pogány áthidalhatatlan ellentétnek krisztusi megoldásával: a zsidó marad zsidó, a pogány marad pogány, egyiknek sem kell feladnia sajátosságát, történeti útját, kultúráját, hagyományát és különbözőségét és mégis egy „új ember" támad a Krisztusban, Isten örökkévaló szeretetének bázisán, a bűnbocsánat erejében és a Lélek munkájában. Mindez nem a keresztyénség igazolása szemben a világgal, hanem az „Egyház" megjelenése és megvalósulása az emberiségért, a világért. Mert a végső cél nem az „Egyház", mint Krisztus Teste dicsősége, hanem Isten dicsősége a meggyógyult és teljesen megújult világban. Levelünk nem az „Egyház" triumfálásának dokumentuma, hanem program és küldetés, szolgálati kalauz és bőven áradó erőforrás — a világért! ο 17