Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-03-28 / 7. szám

1939 március 28 38 Hegyen épített város mintha istentagadók, a római istenek ellenségei lennének, gyermekeket ölnének, szamárfejet imád­nának. Ezt csak a tudatlan és gyűlölködő babona­hivő mondhatja. Ilyen vádaknak a római felvilá­gosodott szenátus hitelt nem adhat. Azért erről én nem is szólok többet. Ami azt a másik vádat illeti, hogy nincsenek templomaik, oltáraik és ál­dozataik, erre csak az a megjegyzésem, hogy nem is lehetnek, hiszen ők még a kezdet kezdetén állanak, sok idő fog addig eltelni, amíg templomo­kat és oltárokat is emelhetnek. Nem tartanak ők titkos összejöveteleket ebben az értelemben, mintha az állam vagy a társadalmi rend ellen szövetkeznének, hanem éjjelenként egyik-másik társuk házánál azért gyűlnek össze, mert az állam­vallás semmi idegen vallást nem tőr meg. Azért ők csendben, senkit meg nem botránkoztatva, észrevétlenül akarják a házi istentiszteleten val­lásos szükségeiket kielégíteni. Én nem tartozom az uj bit követői közé, de a védelmükre kelek, hogy megvédjem a Názáretit, aki istenes életre tanítja követőit és azért mindenképen méltó arra, hogy őt isteneink sorába felvegyük. Ez hatott. Nem szólalt fel többé senki a Názáreti ellen. Csak Macro, a praetóriánusok feje és a császár konzuljelöltje szólt még ekképen : Azok után, amiket Valérius Messala mondott, nekem már csak kevés szavam lehet a felvetett kérdéshez. Minden szavát, amit mondott, aláírom, a Názáretit Istenünknek elfogadom. De hogy valamit, bármi legyen az, elfogadhassunk, előbb meg kell azt ismernünk. Ennélfogva indítványo­zom, hogy mielőtt a Názáretit isteneink sorába felvennök, előbb lássuk meg és hogy megláthas­suk, kérjük meg a felséges császárt, hogy a Ná­záretit ide a szenátusba meghívni kegyeskedjék. Azután kétségtelen, hogy öt isteneink sorába fel­vesszük. Az indítványt a szenátus egyhangúlag el­fogadta. • * * * Tiberius császár irta a következő levelet: »Tiberius császár a Názáreti prófétának egész­séget kíván ! Amit Rólad hallok és amit Rólad Poncius Pilátus is irt nekem, olyan szép, hogy leghőbb óhajom, hogy Téged isteneink között lássalak. A szenátus is ezt óhajtja, csak előbb látni kíván Téged. Jöjj hát mielőbb Rómába, hogy a szenátus előtt megjelenhess. Ha azután isteneink közé felveszünk, átadom neked a császárságot is, amiáltal az egész római birodalomnak Ura leszel. A Kapitoliumon a Jupiteré mellett a te tisztele­tiedre is templomot emelünk és egy szobrodat a jeruzsálemi templomba is bevisszük. Jöjj mi­előbb, légy jó egészséggel ! Tiberius.« A követ elment a levéllel Jézushoz. Az Űr elolvasta, aztán jóságosán igy szólott hozzá: Menj vissza az Uradhoz és vidd meg neki, hogy kérem őt, ne üldözze híveimet! — Ez már megtörtént — szólott a követ. — Mielőtt elindultam, a felséges császár nyílt pa­rancsban megtiltotta követőid üldözését. — Akkor hát add át neki köszönetemet ezért a nagy kegyességért. A levélben foglaltakra nézve azt üzenem felséges Uradnak, hogy legyen türe­lemmel, mert el fog jönni az idő, bizonyosan el fog jönni, amikor ón »Isten* leszek Rómában! A követ elment. Jézus pedig az Olajfák he­gyére ment imádkozni: »Atyám, 0I1 adj nékem erőt, hogy minden kisértést legyőzzek.« Ekkor a sűrű bokor mögül előlépett a Sátán és igy szóla hozzá : ‘ Jer velem ! Felele Jézus: Nem tudom, hogy jöttél ide, de nem félek tőled. Hát menjünk í Akkor vivé öt az Ördög egy nagy magas hegyre és megmutatá néki a világnak minden or­szágait és azoknak dicsőségét, aztán mondta neki: — mindezeket néked adom, ha leborulva imádasz engem. És mondá neki Jézus: — »Eredj el, Sátán, mert meg vagyon írva, a te Uradat Istenedet imádjad és csak őt szolgáljad« Idősb Endreffy János. Jézusom hívogat... Angolból fordította : Hefty Paula Jézusom hívogat, hallom szelíd szavát Az élet tengerén zugó viharon át Engem keres az Ur, szerelme rám ragyog: Jézusom itt vagyok! Jézusom hívogat s bármily szép életem S naponta uj gyönyört kínálhatna nekem Az Ö szerelménél nincs boldogság nagyobb: Jézusom itt vagyok! Jézusom hívogat, ha gond s bánat alatt A szivem betegen vigasz nélkül marad, Az Ő szent szavától bizton meggyógyulok: Jézusom itt vagyok! Jézusom itt vagyok, fogadd be^szivemet, \raszd méltatlanul rám szent kegyelmedet, Mert Nélküled tudom én elkárhoztatom: Jézusom itt vagyok! Jézusom itt vagyok, már fájdalom sem ér, Mert kezemnél fogva vezet a hű Vezér S. trónjához imádva eléje borulok: Jézusom itt vagyok! Az ujvorbászi lelkészválasztás. Wagner (1. Adolf halála óla (1926 május) a Bácskának e legtekin­télyesebb gyülekezetében elkeseredett harc. folyik a lelkészi állás betöltése körül. Az első választást a legfőbb egyházi törvényszék megsemmisítette. A választási harc második fejezetéhez ért, amennyi­ben a március 3-án tartott közgyűlésen az egy­házközség az öl pályázó közül a következőket je­lölte: Hein Ferenc cservenkai s. lelkész, Wack Péter verbászi adminisztrátor, Konralh Vilmos torzsai lel­készt. Az egyházmegyei elnökség a maga részéről negyediknek Klaar Vilmos titeli lelkészt jelölte. — Ismerve a verbászi viszonyokat, nem nehéz megjó­solni, hogy pótválasztásra is sor kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents