Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-05-23 / 11. szám

Hegyen épített város 84 1929 május 23 és tapasztalhattam, milyen figyelmes és szives vendéglátó házigazda, mily kedves és meleg családi köre és milyen szellemes társalkodó volt. Ekkor csillogtatta költői tehetségét is meghitt kedvesei körében és ilyenkor érvényesült gyö­nyörűen felséges humora is. Ajtaja minden ügyes­bajos ember előtt mindig nyitva volt és bárki minden különös formaságok nélkül előadhatta kérését. Jöttek is sokan hozzá. És ő mindenkinek iparkodott szolgálni, nem sajnálta a fáradságot. Sokat fáradott, sok látogatást tett, sok levelet irt és szívesen használta fel társadalmi összekötteté­seit, hogy hívein segítsen. Nagy népszerűség vette körül, mert szép férfi volt, hangja kellemesen csengett, képzettsége alapos volt, modora rend­kívül szeretetreméltó és szívjósága páratlan. Hal­lottam több olyan alkalommal szónokolni, mikor úgyszólván az egész nemzethez szólhatott, igy például Thököly hamvai felett a Deák-téri temp­lomban és Mikszáth Kálmán felett az Akadémiá­ban és szónoklásával mindenkinek szivét megindí­totta és megnyerte. Kitünően ismerte az irodalmat és úgy magyar, mint német nyelven egyaránt tökéletes volt szónoklata. Előadásában nem volt semmi mesterkéltség és mesterien uralkodott hall­gatóságának szivén és érzelmein. Szónoki hire elterjedt az egész fővárosban és más gyülekezetek hívei is nagy számmal kérték az ő lelkészi szolgálatait. Igazi evangéliumi lelkü­letű férfiú volt, aki élt azzal a szabadsággal, melyre minket Krisztus felszabadított és másnak is meghagyta ezt. Természete alapjában véve békés volt. Ha néha elfogta az indulat, tudott magán uralkodni, hibáját hamar belátta és jóvá­tette. 13 évi közös munkánk folyamán két Ízben volt közöttünk hevesebb szóváltás, mely által én sértve éreztem magam. De nem sokáig. Mert a püspök hamar megbánta hevességét és nagyon kedvesen és szépen kibékített engem. Iparkodott mindenkivel, amennyire rajta múlt, békességben élni és ez sikerült is, mert igazságos volt és a sérel­meket szívesen megbocsátotta és elefelejtette. 45 év alatt sok munkatársa volt neki az egy­házi és iskolai munkában és ezeknek megválasztá­sában nagy körültekintéssel és szerencsés tapin­tattal járt el. A budai egyháznak és iskolának mindig kitűnő erői voltak, kiknek munkáján szemmel láthatólag rajta volt az Isten áldása. Gyülekezetünk rohamosan fejlődött és a lelkész­püspök 75 éves koráig a fiatalok között mindig fiatal volt, megértette az újabb kor követeléseit, az ifjabbak gondolkodását. Ezért volt gyülekeze­tünk békés hely, hol a hívek szeretete vette körül a lelkészt és munkatársait, hol az egyház mun­kásai szép egyetértésben végezték kötelességeiket. Ez a szeretet és bizalom kisérte lelkész-püspökün­ket a nyugalom éveiben is utjain és aranyozta meg végső napjait. Szelíd arca kitörölhetetlenül él azoknak szi- vében-lelkében, kik érezték személyiségének ked­ves varázsát. Emlékét hirdeti ez a templom is, melynek megszerzésében oroszlán része volt, mely­nek szószékéről oly lelkesedéssel és hűséggel hir­dette az örök életnek igéjét. Az ő élete hasson buzditólag és lelkesitőleg reánk fiatalokra és idősebbekre egyaránt! Tőle is megtanulhatjuk, hogy aki híven sáfárkodik az Úrtól nyert talen­tumokkal, az áldás lesz embertársaira és életének napja lealkonyulván, nyugodtan állhat az Ur bírói széke elé. Az ő életének munkája is bizo­nyítja, hogy »az értelmesek fénylenek, mint az égnek fényessége és akik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké.« Ál­dott legyen közöttünk Isten hü szolgájának, gondviselő lelkipásztorunk-püsp ökünknek, néhai jó eperjesi Scholtz Gusztávnak emléke ! Amen. Irta és ápr. 15-én felolvasta Hüttl Ármin. Dr. Pesthy Pál egyház- kerületi Ielügyelő beiktatása F. hó 15-én iktatta be a bányai egyházkerület közgyűlése uj felügyelőjét: dr. Pesthy Pál ny. igazságügyminisztert. A közgyűlés dr. Raffay Sándor püspök és báró Prónay György, mint a jelenlevők között legidősebb egyházmegyei fel­ügyelő elnöklete alatt kezdődött a Deák-téri templomban a közönség nagy részvéte mellett. A közgyűlés kezdete előtt Sárkány Béla kiszolgál­tatta az uj felügyelőnek az Ur szent vacsoráját. Dr. Raffay Isten nevében üdvözölve a köz­gyűlés tagjait és a szépszámú vendégsereget az előző napon már megkezdett közgyűlést újból megnyitja. Miután dr. Scholtz Oszkár főjegyző­jelentette, hogy a kér. közönsége dr. Pesthy Pált választotta meg felügyelőjének, a püspök kérdi a megválasztott felügyelőt: elfogadja-e a választást ? Az igen elhangzása után a püspök kézadással el­kötelezi a tisztségre az uj felügyelőt, aki azután hangos szóval elmondja a hivatalos esküt. Dr. Raffay püspök ezután bizalommal és tisz­telettel iktatja be hivatalába az uj felügyelőt és kéri annak testvéri szeretetét. Az ev. egyház nem annyira díszt ad, mint inkább módot és alkalmat az egyház iránt Váló szeretetnek igazo­lására. A mi egyházunkban minden tisztviselő kettős forrásból meríthet erőt: a hívek elhívó bizodalmából és az elhívott önkéntes vállalkozásá­ból. Ebből táplálkozik az az erkölcsi felelősség, melyet minden egyházi szolga Isten és ember előtt visel. Ez a felelősség az egyetemes papság felséges elvén nyugszik, mert Krisztus minden hívőt egyaránt hiv az ő országának szolgálatára. Nincs előtte személyválogatás, sem Isten előtt. Belőlünk akar magának királyi papságot terem­teni, hogy az ő országában éljünk. Erre a szol­gálatra kötelezte a hívek bizodalma és saját esküje dr. Pesthy Pált. Ennek a szolgálatnak egész törvényét foglalja magában Pál apostol intése a kolossei gyülekezethez (III. 23): »Vala­mit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Urnák és nem embereknek«. E nehéz szolgálathoz, mely­nek minden jutalma az apostol szavaiban van, adjon a jó Isten erőt az uj felügyelőnek ! Az Ur áldja meg minden munkálkodását és szentelje meg minden törekvését 1 Amen. f Ezután báró Prónay átadja az elnöki széket Pesthy Pálnak, aki abban leülve felolvasta szék­

Next

/
Thumbnails
Contents