Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)
1929-04-25 / 9. szám
IQ2Q április 25 71 Hegyen épített város 9-én Becsben, melyen a magyar tudományos világ is impozáns módon képviseltette magát. A bécsi lapok ez alkalomból nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a világhírű sebésztanár halhatatlanságát nemcsak korszakalkotó tudományos munkássága biztosítja, de főleg a: a komoly erkölcsi felfogás és Ilii kötelességérzet, mellyel hivatását felfogta, gyakorolta és amelyre egész orvosgenerációkat nevelt. A bécsi orvosi fakultás egyik Európaszerte hires dísze, F.iselsberg Antal egyetemi tanár írja a »Reichspost«-ban : »Tiz évig voltam szorosabb tanítványa és alkalmam volt őt mint a legmagasabb erkölcsiségii embert megismerni é< mindig iparkodtam az <5 szellemében munkálkodni.» Örömmel emlékezünk meg mink is e nagy emberről, mert működése hazánkra nézve is sok áldással Járt, innen is volt sok tanítványa, kikre példája hatott. Örömünket még növeli az a körülmény, hogy Billroth Tivadar egész életében jó evangélikus volt és dicsőséget hozott annak a rügeni evangélikus lelkészcsaládnak, melyben bölcsője ringott. Meghalt 1894-ben Abbáziában. Áldott leg ven emléke ! Dr. Brent Károly Henrik newyorki püspök, az 1927-ben Lausanneban tartóit keresztyén világkonferencia elnöke, f. é. március 27-én Lausanneban 67 éves korában elhunyt. A kanadai születésű püspök ifjabb éveiben misszionárius volt és igen sokat szerepelt nemzetközi ügyekben az Északamerikai Egyesült Államok kormányainak megbízásából. 1917-ben lett Newyork püspöke, ugyanakkor kinevezték a Franciaországban harcoló amerikai hadsereg tábori püspökévé. A keresztyénség között levő ellentétek mcgtzün- tetését teljes szívvel munkálta és azért résztvcit már az 1925. évi stockholmi konferencián. Lausanneban elsőrangú szerepe volt két évvel ezelőtt. A sok munkától kimerülve most szabadságot vett és váratlanul elhunyt. Anglia érsekprimása Jeruzsálembe készült, ahol a gurog-kdeti egyház pátriárkáival rendkivül fontos tanácskozásai lettek volna. A jcruzsálemi latin szert art ás u pátriárka hamar Rómához fordult ez ügyben, megindultak diplomáciai tárgyalások és a prímás utazása elmarad. A Daily Herald jelentése szerint Angiia protestáns lakosságában nagyon rossz vért szült az utazás lemondása. Érdekes kísérlet színhelye volt márc. 17-én a páris1 református egyház hires temploma az u. n. Oratoire. Ezen a napon mutattak be először vetített képeket az üdvözítő szenvedésének történetéből s ezekkel egyidejűleg ének- és zeneelőadások voltak ugyanilyen tartalommal. A kísérlet, mely miatt sokan aggodalmaskodtak, fényesen sikerült. Mig a képek a vásznon megjelentek, a kitünően megválasztott zenei előadás a lelkeket az elmélyedés és iinádás magaslataira vezette. A képeket a világ leghíresebb művészeinek munkáiból válogatták össze. A legnagyobb hatást keltették a közönségben Burnand jó pásztora (Hordani G. zenéjével, az úrvacsora Wagner Parsifal-jából vett kisérő zenével, a Megváltó halála Flaydn oratóriumából és a megdicsőült Ur Frank Caesar hősies karénekével. V. György angol király súlyos és hosszú betegsége idején szinte hallhatta népének szive dobbanását, mellyel a szeretett királyért az egész nemzet imádkozott. Ezen aggasztó, várakozással telt időben irta a Christian Herald a következő sorokat : »Néhány évvel ezelőtt a lapok a király engcdelmével megírták, hogy kora gyermekségében megígérte édes anyjának, hogy naponta fog olvasni egy fejezetet a szentirásból és ígéretét meg is tartotta. Ez az eljárása forrása közismert bölcseségének. Ha György király Versaillesban élt volna, udvaroncai bizonyára részt- vettek volna vele ájtatossági gyakorlatain. De Londonban a királyi palotában ugyanolyan magánlakosztályok vannak, mint minden más angol házban. Itt étkeznek rendszerint a király és a királyné magukban, olvassák a Bibliát és aki titkon néz rájuk, megfizet nekik nyilvánosan. Hogy György király megőrizte szolgálatra való készségét, gyengédségét a gyermekekkel szemben, jellemének felséges szépségét, ez onnan van, mert napröl-napra teremtett magának egy belső királyságot, melyből ez a világ ki van zárva és amely fölött Más uralkodik, mint ő. Olaszország és a Vatikán kibékülésénél — úgy lát' szik — a pénzügyi kérdések is fontos szerepet játszottak. Ismeretes, hogy a Vatikán az amerikai r. katolikusoktól 150 millió dollár kölcsönt vett fel, melyet AI. Smith, Hoover elnök volt ellenjelölt je közvetített. A praktikus amerikaiak azonban ezen a kölcsönön nemcsak kamatokat, hanem egyebet is akartak nyerni, mert 1927 november 4-én jegyzéket vagy kérvényt adtak be a pápai udvarnál, melyben a római egyház uj szervezését kérik és kívánják, hogy valamennyi nemzetből a hívek számaránya szerint kerüljenek ki a bibornokok, szűnjék meg az olasz papságnak túlsúlya az egyházi szolgálatban sth. Ezek a követelések ugylátszjk megdöbbentették a pápai udvart és jobbnak látták, hogy Mussolinival hamarosan megegyezzenek és pénzügyileg függetlenítsék magukat Amerikától. Legalább ezt állítja egy amerikai levél, mely a Journal de Génévé 1929 márc. 19-iki számában jelent meg. A speyeri protestálás négyszázados fordulóját méltóság- teljesen ünnepelte meg a hazai ev. és rcf. országos egyház közönsége az uj városháza dísztermében vasárnap rendezett ünnepélyen. Az »Erős várunk . ..» két első versének eléneklése után Geduly Henrik püspök mondott hálaadó imádságot, melynek elhangzása után Dókus Ernő, a ref. konvent elnök.* szólalt meg. A tizenhatodik században az egyszerű barát és a hatalmas pápa és szövetségesei között lefolyt gigászi harcot egy második niebelungi harchoz hasonlította, melynek eredménye egy megujhodott ke- resztvénség. Kifejtette, hogy a protestantizmus pozitív hitvallás, mely Jézusig megy vissza. E hazában a protestantizmus nemcsak 4tX) év óta van itthon, mert Szent István és a többi nagy magyar hős a reformáció kora előtt éppúgy a protestánsoké, mint a római katholikusoké. A protestantizmus bátor hitvallás a bűn ellen és az emberi méltóság mellett, mely kivívta a lelkiismeret jogát. A Speyerben 1529-ben megtörtént protestálás mért földkő az emberi méltóság fejlődésének utján : az egyéniség örök jogai Speverbcn jelennek ugyan meg. de történetünket egeszen jézusig, ki az alfa es az omega (kezdet és vég), vigyük fel. A két nagy történeti prot. egyház ma lelki egységben ünnepel itt és hálásan érzi át, amit a protestantizmus a magyarságért tett. Hálás köszönetét mond a kormányzó ur ofőméltóságának, ki magát itt Horthy István tábornok által képviselteti, üdvözli a kormány képviselőjét, a felsőház elnökét, ki személyesen megjelent, a képviselőházat, dr. Ripka főpolgármestert és a fővárost, megköszöni a terem átengedését. Üdvözli unitárius testvéreinket és minden hittestvért, bárhol éljenek is az egész földön és köszönetét mond minden kormánynak, mely biztosítja a vallás szabad gyakorlását. Megemlékezik végül fájdalmas érzéssel elszakadt magyar testvéreinkről és biztatja őket : lesz még egyszer közös ünnep e hazában. Dr. Kovács Sándor nagy vonásokkal vázolja a kercsz- tyénség eszmei fejlődését a középkorban és feltünteti azt a lelkiszükséget, melyből a reformáció fakadt. Vázolja azt a harcot, mely I. Ferenc francia király és V. Károly német császár között az európai főhatalomért folyt. Ezek a politikai mozgalmak értetik meg előttünk azt a két különböző álláspontot, melyet az 1526. évi és az 1529. évi speyeri gyűlések elfoglaltak. 1526-ban történt állami részről a lelkiismereti szabadság elismerésére az első lépés. 1529-ben a győztes császár irgalom nélkül akarta végrehajtani a worjnsi edictmnot és a reformációt kiirtani készült. Az 1529-i speyeri gyűlésen a két párt között olyan nagy volt a feszültség, hogy úgyszólván minden társadalmi érintkezés megszakadt köztük. A többségnek határozata ellen április 19-én szobán tiltakoztak, majd április 2<)-án írásban. A tiltakozást Vogler brandenburgi kancellár szerkesztette és öt fejedelem meg 14 város irta alá. Az cvangéliKusok erősen ragaszkodnak ebben a tiltakozásban Isten igéjéhez, követelik a lelkiismeret szabadságát, mert Isten előtt nagyobb a felelősség, mint a császár előtt. Nincs benne semmi lazítás és merőben a tekintélytisztelet elvén épül fel. A protestáció után apeliációt is adtak be a császárhoz- Ez az irat a reformáció híveinek első közös vallástétele. Bár a reformáció két nagy ága külön fejlődött, e nyilatkozat közös, mert a közös alapot védelmezte. Ez az alapja a reformáció nemzeteket egyesitő hatásának. A vallás- szabadság minden szabadságnak alapja, gyökere. A reformáció fejlődését mutatja be az első években es rámutat egyik első vértanújára, Zwingli Ulrikra. Hangsúlyozza hogy a reformáció sok kedvező hatása között nem utolsó helyen szerepel az is, hogy alapot adóit a római katholi- cizmus megújhodására is. Egy szellemi mozgalomnak híveinek hűsége, eszmei tartalma és fejlődési ereje ad
