Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)
1929-04-11 / 8. szám
1939 április ix 61 Hegyen épített város hetne.*) A lelkeket kell megnemesiteni; a gondolkodásmódot kell krisztusi szellemmel át fűteni. Ellhet a munkához pedig semmi más hatalomnak, egyedül a vallásos testületeknek van biztos hatásu charismája. És ha átérezzük, megfontoljuk azt a tényt, hogy a krisztusi eszméket a mindennapi életben az" igaz Protestantismus valósítja meg legtökéletesebben, akkor föl kell ébrednie lelkűnkben annak a tudatnak és föl kell hevülni kebleinknek arra tudatra, hogy annak a nagy feladatnak világ- boldogitó megoldására a Gondviselés a protestantizmust hívta el. Mert a Protestantismus nem ismer önkényt, hanem az Ur lelke lévén velünk, szabadok vagyunk (II. kor. 3; 17); nem vágyakozunk fény, pompa, dicsőség után, hanem a kötelesség- teljesítés lelki nyugodalma után ; megnyugszunk a Gondviselés intézkedésében, miszerint a talentumokat különféle módon és mértékben osztotta ki es megbecsülünk megkülönböztetés nélkül minden egyest, akinek szavai, tettei, egész lelkülete félreérthetetlen bizonyságot tesznek afelől, hogy ő a reábizott talentumokat az Ur Jézus beszédeit tántorithatlan hűséggel követve, használja föl. Ezen a téren, ebben a munkában velünk semmi más közület, semmi más hatalom nem versenyezhet, ehhez a munkához a Gondviselés a protestantizmust ruházta föl győzhetetlen fegyverekkel, hogy a társadalom egyensúlyának, nyugalmának kivívása által a protestantizmus legyen legnagyobb jótevője az emberiségnek. Sass János. A Keresztyén Ifjúsági Egyesület vezetőképző tanfolyama A múlt század negyvenes éveiben London városának kereskedelmi és ipari alkalmazottai szánalmasan sivár viszonyok között tengették életüket. Kora reggeltől késő estig tartó szakadatlan munka mellett, az örökéletü City modern rabszolgái napközben alig pihenhettek egy félórát s igy nem csoda, hogy azután elfásult lelkűk vasárnap sem keresett »üdülést* máshol, mint a bár-ok és kocsmák tivornyáiban. A Hitchcock cég egyik fiatal alkalmazottja, a vallásos lelkületű, bibliát olvasó Williams György ezekkel az állapotokkal sehogysem volt megelégedve s az a kicsiny, de komoly gondolkodású fiatalemberekből álló baráti kör, mely Williams vonzó egyénisége körül csoportosult, 1844-ben egy kis egyesületet alkotott, melynek kimondott célja volt az angol főváros kereskedelmi alkalmazottait Jézushoz vezetni, s őket egy komolyabb, Isten népéhez méltó életre reá nevelni. A gondolat nemcsak kereskedő körökben talált tetszésre, hanem az egyházi testületeknek s hamarosan a tudományos világ és az ipari élet legelőkelőbb képviselőinek helyeslésével is találkozott *) Hogy csak egyetlen példát említsek : ki tilthatja meg azt, hogy a főnök át ne helyezze »szolgálati tekintetekből« azt az alkalmazottját, aki ott, ahol van, az ő magánérdekeinek útjába áll? s miután az egyesület az Exeter Hall-ban rendezett magas színvonalú előadássorozataival az angol társadalom teljes erkölcsi és anyagi támogatását is kivivta, az 1851. évi londoni világkiállítás külföldi látogatói, kik ez alkalommal az egyesületet is megismerték, annak eszméjétől elragadtatva siettek ezt az ifjúsági szervezetet mindenütt, saját hazájukban is megalapozni. A keresztyén ifjúsági egyesület (Young Men’s Christian Association) 1855- ben Párisban tartott első nagyobbszabásu konferenciája már nemzetközi jelleggel bírt s az u. n. párisi alap-ban, mely azóta is változatlan vezér- gondolata maradt ennek az egyre erősbödő és fejlődő szervezetnek, kimondotta, hogy egyesíteni kívánja »mindazon fiatalembereket, kik Jézust Uruknak és Megváltójuknak tartják, a szentirások szerint hitükben és életükben az ö tanítványai akarnak lenni és együttesen igyekeznek az ö országát az ifjúság körében terjeszteni*. A K. 1. E., melynek tagjai ezidő szerint a világ minden részében az 1926. évi helsinkii világkonferencia határozatából kifolyólag elkészült »Jézus élete* című tanulmány alapján behatóan foglalkoznak a szentirással, a lelki munka mellett az ifjúságnak értelmi, testi és szociális nevelésére is különös nagy gondot fordít ; s a mintegy 1,600.000 tagot számláló szervezet több, mint 2000 saját tulajdonát képező épületben 7850 titkár vezetése alatt s a Genf-ben székelő világbizottság irányítása szerint működik. Az egyesület meg van már szervezve mind az öt világrészben s a legutóbbi világ- konferencián 46 állam mintegy 1500 delegátussal volt képviselve. Ezek között természetesen az U. S. A. vezet munkájának szédületes s jellegzetesen amerkai méreteivel. A K. I. E.-t néhai Szilassy Aladár honosította meg hazánkban s az évtizedeken át inkább csak református körökben volt ismeretes. Újabban azonban evangélikus egyházunk ifjúsági egyesületei is egyre növekvő lelkesedéssel fogadják el a párisi alapot s a K. I. E.-hez való csatlakozásukat megkönnyítendő, egyházunk a K. I. E.-nél evang. titkári állást szervezett. A K. I. E. nemzeti bizottsága most március 4—8. napjain Budapesten egy vezetőképző tanfolyamot tartott, melynek 117 hallgatója között 41 volt evangélikus; ami nyilván igazolja azt, hogy az egyesületnek úgy vallási, mint nemzeti szempontból nagy horderejű munkásságát egyházunk is különös figyelemmel kiséri. Méltán remélhetjük, hogy a tanfolyam résztvevői a K. I. E. jövőbeni felvirágzását szivükön viselve saját körükben is azzal a kitartó szorgalommal és lelkesedéssel fognak dolgozni, mint aminővel a tanfolyamon részt vettek ; mert valóban felemelő volt azt látni, hogy nemcsak a lelkészi és tanítói kar képviselői, hanem az egyszerűbb iparos- és gazdaifjak is milyen figyelemmel hallgatták végig az előadásokat. A tanfolyamon, mely egyetemes egyházunk üllőiuti imatermében tartatott meg — s melyen dr. Tóth Miklós, dr. Eördögh Árpád és dr. Scholtz Oszkár felváltva elnököltek — református részről dr. Tóth Miklós, Forgács Gyula, dr. Koczogh
