Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-04-11 / 8. szám

1939 április ix 61 Hegyen épített város hetne.*) A lelkeket kell megnemesiteni; a gondol­kodásmódot kell krisztusi szellemmel át fűteni. Ellhet a munkához pedig semmi más hatalomnak, egye­dül a vallásos testületeknek van biztos hatásu charismája. És ha átérezzük, megfontoljuk azt a tényt, hogy a krisztusi eszméket a mindennapi életben az" igaz Protestantismus valósítja meg leg­tökéletesebben, akkor föl kell ébrednie lelkűnkben annak a tudatnak és föl kell hevülni kebleinknek arra tudatra, hogy annak a nagy feladatnak világ- boldogitó megoldására a Gondviselés a protestan­tizmust hívta el. Mert a Protestantismus nem ismer önkényt, hanem az Ur lelke lévén velünk, szaba­dok vagyunk (II. kor. 3; 17); nem vágyakozunk fény, pompa, dicsőség után, hanem a kötelesség- teljesítés lelki nyugodalma után ; megnyugszunk a Gondviselés intézkedésében, miszerint a talentu­mokat különféle módon és mértékben osztotta ki es megbecsülünk megkülönböztetés nélkül minden egyest, akinek szavai, tettei, egész lelkülete félre­érthetetlen bizonyságot tesznek afelől, hogy ő a reábizott talentumokat az Ur Jézus beszédeit tántorithatlan hűséggel követve, használja föl. Ezen a téren, ebben a munkában velünk semmi más közület, semmi más hatalom nem versenyez­het, ehhez a munkához a Gondviselés a protestan­tizmust ruházta föl győzhetetlen fegyverekkel, hogy a társadalom egyensúlyának, nyugalmának kivívása által a protestantizmus legyen legnagyobb jótevője az emberiségnek. Sass János. A Keresztyén Ifjúsági Egyesület vezetőképző tanfolyama A múlt század negyvenes éveiben London városának kereskedelmi és ipari alkalmazottai szánalmasan sivár viszonyok között tengették életüket. Kora reggeltől késő estig tartó szakadat­lan munka mellett, az örökéletü City modern rab­szolgái napközben alig pihenhettek egy félórát s igy nem csoda, hogy azután elfásult lelkűk vasár­nap sem keresett »üdülést* máshol, mint a bár-ok és kocsmák tivornyáiban. A Hitchcock cég egyik fiatal alkalmazottja, a vallásos lelkületű, bibliát olvasó Williams György ezekkel az állapotokkal sehogysem volt megelégedve s az a kicsiny, de komoly gondolkodású fiatalemberekből álló baráti kör, mely Williams vonzó egyénisége körül cso­portosult, 1844-ben egy kis egyesületet alkotott, melynek kimondott célja volt az angol főváros kereskedelmi alkalmazottait Jézushoz vezetni, s őket egy komolyabb, Isten népéhez méltó életre reá nevelni. A gondolat nemcsak kereskedő körökben talált tetszésre, hanem az egyházi testületeknek s hama­rosan a tudományos világ és az ipari élet legelőke­lőbb képviselőinek helyeslésével is találkozott *) Hogy csak egyetlen példát említsek : ki tilthatja meg azt, hogy a főnök át ne helyezze »szolgálati tekinte­tekből« azt az alkalmazottját, aki ott, ahol van, az ő magán­érdekeinek útjába áll? s miután az egyesület az Exeter Hall-ban rendezett magas színvonalú előadássorozataival az angol társadalom teljes erkölcsi és anyagi támogatását is kivivta, az 1851. évi londoni világkiállítás külföldi látogatói, kik ez alkalommal az egyesületet is meg­ismerték, annak eszméjétől elragadtatva siettek ezt az ifjúsági szervezetet mindenütt, saját hazá­jukban is megalapozni. A keresztyén ifjúsági egye­sület (Young Men’s Christian Association) 1855- ben Párisban tartott első nagyobbszabásu konfe­renciája már nemzetközi jelleggel bírt s az u. n. párisi alap-ban, mely azóta is változatlan vezér- gondolata maradt ennek az egyre erősbödő és fejlődő szervezetnek, kimondotta, hogy egyesíteni kívánja »mindazon fiatalembereket, kik Jézust Uruknak és Megváltójuknak tartják, a szentirások szerint hitükben és életükben az ö tanítványai akarnak lenni és együttesen igyekeznek az ö orszá­gát az ifjúság körében terjeszteni*. A K. 1. E., melynek tagjai ezidő szerint a világ minden részében az 1926. évi helsinkii világkonfe­rencia határozatából kifolyólag elkészült »Jézus élete* című tanulmány alapján behatóan foglal­koznak a szentirással, a lelki munka mellett az ifjúságnak értelmi, testi és szociális nevelésére is különös nagy gondot fordít ; s a mintegy 1,600.000 tagot számláló szervezet több, mint 2000 saját tulajdonát képező épületben 7850 titkár vezetése alatt s a Genf-ben székelő világbizottság irányítása szerint működik. Az egyesület meg van már szer­vezve mind az öt világrészben s a legutóbbi világ- konferencián 46 állam mintegy 1500 delegátussal volt képviselve. Ezek között természetesen az U. S. A. vezet munkájának szédületes s jellegzete­sen amerkai méreteivel. A K. I. E.-t néhai Szilassy Aladár honosította meg hazánkban s az évtizedeken át inkább csak református körökben volt ismeretes. Újabban azonban evangélikus egyházunk ifjúsági egyesü­letei is egyre növekvő lelkesedéssel fogadják el a párisi alapot s a K. I. E.-hez való csatlakozásukat megkönnyítendő, egyházunk a K. I. E.-nél evang. titkári állást szervezett. A K. I. E. nemzeti bizottsága most március 4—8. napjain Budapesten egy vezetőképző tanfolya­mot tartott, melynek 117 hallgatója között 41 volt evangélikus; ami nyilván igazolja azt, hogy az egyesületnek úgy vallási, mint nemzeti szempont­ból nagy horderejű munkásságát egyházunk is különös figyelemmel kiséri. Méltán remélhetjük, hogy a tanfolyam résztvevői a K. I. E. jövőbeni felvirágzását szivükön viselve saját körükben is azzal a kitartó szorgalommal és lelkesedéssel fog­nak dolgozni, mint aminővel a tanfolyamon részt vettek ; mert valóban felemelő volt azt látni, hogy nemcsak a lelkészi és tanítói kar képviselői, hanem az egyszerűbb iparos- és gazdaifjak is milyen figyelemmel hallgatták végig az előadásokat. A tanfolyamon, mely egyetemes egyházunk üllőiuti imatermében tartatott meg — s melyen dr. Tóth Miklós, dr. Eördögh Árpád és dr. Scholtz Oszkár felváltva elnököltek — református részről dr. Tóth Miklós, Forgács Gyula, dr. Koczogh

Next

/
Thumbnails
Contents