Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-02-28 / 5. szám

1929 február 28

37

Hegyen épített város

meggyőződésnek önmagával való számot vetése vagyis a dedukció útja.

Az indukció fejdeleiére való állításának a jogosultsága vallásos szempontból abban a tényben gyökerezik, hogy akkor mikor a vallás az istent induktív utón keresi, bármilyen közel bukkanjon is rá vagy bármilyen távol jusson el hozzá, mégis mindig egy következtetésláneolal utolsó tagjaként jut el istenéig, amibe nem szívesen törődik bele. Isten iránt tartozó kötelességének tartja, hogy ne a dolgokból levont következtetések végére állítsa istenét, ahol kutató útjában rátalált, hanem arra a helyre, amely istent megilleti: az élre, a legelső helyre.

Mikor istent keressük, gyakran az az érzésünk. hogy van isten, de messze van tőlünk, és ködökix* burkolódzik. Létezést* inkább sejtelem, mint az isten teljes bírása és megélése. Milyen más dolog az. hogyha az ember istenét napjának tarthatja, amely mindenfelé világosságot és meleget terjeszt és sugarainak a gazdagsága az 0 szivét is beragyogja és tűzbe hozza, akármilyen parányi szikrája legyen is a min- denségnek. Az első esetben magam vagyok a központ és magamból tekintek ki yden felé. a másodikban isten a központ, magam i>edig Ix*nne vagy rajta csak valami pára vagyok . (Eduard (trimm). legvégül a kijelentés fogalmában és mindabban, ami ebből a fogalomból következik — kijelentések közlőt kijelentés ok mányai« törvény, szent irás és az irás helyes magyarázata - a vallásos gondolkozás deduktiv iránya teljesen megállapodik és megmerevedik. A teológiai elmélkedés mindkét esetben deduktiv lapra helyezkedik. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy szilárd kiindulópontja és mindig biztos alapja van. s hogy a kiindulópont látszólagos biztossága a továbbiakban is folyton érezteti a hatását.

4. Az indukció és a dedukció a vallások kialakulása korszakában

De azért a dedukció, a teológiai gondolkodás szinte szabványosnak mondható jellege mégis csak másodrendű vonása a vallásosságnak. Ezt a fejlettebb vallások keletkezési korának az a sajátos tulajdonsága igazolja, hogy ezekben rendszeresen kél korszakot lehet megkülönböztetni. Az első korszak a vallás megalkotásának a korszaka, amelynek egy többé-kevésblx* eredeti és önálló gondolkozása alapitó a fő- személyisége, aki saját vallásos tapasztalataira támaszkodva építi ki hitét és ezt hirdetve üti meg valamilyen uj tannak a húrjait, a vallás tehát induktiv módon keletkezik.

A második korszak az uj tan terjesztésének és kiépítésének a korszaka, amelylx*n az uj tan egy uj dedukció alapja és kiindulópontja lesz, s amelyben rendesen a vallást alapitó személynek is magasabbrendü szerep jut: prófétának. isteni kinyilatkoztatások közlőjének, isten megszemélyesít lésének, földre jött istennek tartják.

Két ilyen korszakot találunk a buddhizmus, a kereszténység és az iszlám kialakulása korában is. Ennek a három vallásnak az alapítója közt a legkcvésbl»é eredeti Mohammed volt. Buddháról nyilvánvaló é^s minden nehézség nélkül bizonyítható, hogy induktiv módon gondolkodó volt és ugyancsak szembeszökő tulajdonsága ez Jézusnak is.

5. Jézus is induktiv gondolkodó

A szinoptikus evangéliumokból nyilvánvaló, hogy Jézus Krisztus (istenismeretc és) istenről szóló tanítása megfigyeléseken alapult. Jézus megfigyeli az emberi jóságot, a megbocsátást, a szereletet és az emberi gondolkodást, az elveszett jószág keresésére irányuló törekvést és ezeket istenre vetítve egész uj isteni tulajdonságokat következtet ki belőlük: isten végtelen szeretet, jobban örül a megtérő bűnösnek, mint kilencvenkilenc igaznak! Ezt teszi valamennyi példázatában, és paradox mondásai is csak ennek a két elemnek az összetételéből magyarázhatók helyesen. Végül kitűnik Ixdőlük az is. hogy Jézus saját induktív gondolkozását tudatosan szem behelyezi a deduktiv vallásos gondol kozással. A hegyi lx*széd végén fMt. 7. 21-27 Luk. ti. 17-19) a homokra és a kősziklára épített ház ezt a kétféle gondolkozásmódot reprezentálja Ez a hely a Logiából származik Megtalálható a kettő szembeállítása a Márk állal feljegyzett hagyományban is. ahol Mk 2. IS 22 v. ó. Alt. 9, II 17 és Luk 5, .'13 39 a régi és az uj tömlők szolgálnak ennek a meggyőződésének az illusztrálására. Ezeken a helyeken kívül másutt is mindenütt ez a kulcsa vallásos be rendez kedésünk ke I és emlxTekkel szemben elfoglalt álláspontjának. Jézus határozottan, tudatosan. radikálisan induktive gondolkozik. Nem támaszkodik írásokra és hagyományokra, hanem saját tapasztalataiból és meggyözödé- sciből indult ki és bármennyi ellenzésre találjon is. meggyőződése mellett nemcsak hogy megáll, hanem magára nézve a legvégső következte- tésekig is elmegy. Ez a gondolkozásul ód jellemének egyik alapvonása, amely annyira dominál egész egyéniségén, hogy az Írástudókkal és a zsidósággal való valamennyi konfliktusának ez a magva, sőt egész tragédiájának az alapoka is ebben keresendő.

6. Jézus induktiv gondolkozását ókeresztény ségben a páti dedukció .temette el

Jézus jellemének és gondolkozásának ez a sajátsága annál jelentősebb, mert már a közvetlen utána következő keresztény nemzedék Pál apostol teológiájának a hatása alatt teljesen eltemette és a keresztény vallásosságból teljesen kikapcsolta. Jézus induktiv gondolkozása megint kénytelen volt a teret átengedni a dedukciónak. A szinoptikus hagyományban Jézus valódi mondásainak és példázatainak a mintájára ugyan még keletkezett egynéhány induktiv formájú mondás és példázat, egyébként azonban az átmenet tökéletes volt: János evangéliumában már Jézus maga is Pál apostol gondolatainak a hirdetője s a kereszténység egész teológiája Pál apostol gondolatain (az üdvtőrténeti tényeken épül fel. Jézus teocentrikus teológiájából, amelynek központjában a mennyei atya áll, a kereszténység kialakítja azt a kriszlocentrikus teológiát, amely szerint az üdvösség tengelye Krisztus, a megváltás és a lx*nnc vetett hit hátlérlx* szorul Jézus Krisztus állal jogaiba helyeztetett személyes meggyőződés (d-.n pedig azt mondom nektek!«), helyét elfoglalja az irás és az uj isteni kinyilatkoztatás, Jézus meleg vallásossága átadja helyét az egyházi atyák uj irás- magvnrázalokon alapuló teológiai intelleklual- izmusának. Az eredeti légkörnek ezt a megváltozását Luther is megjegyzi: Mikor isten