Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)
1929-02-28 / 5. szám
1929 február 28 85 Hegyen épített város sem jutalomért, som háláért, hanem hálából és szerelőiből; jutalmam az, hogy szabad szolgálnom!. .. Ha |H*dig a diakonissza a kötelességtől jesités, a hiixitásvégzés tudatának kifejezője, akkor ezáltal minden keresztyén női élet csak méltóságot és független, abszolút értéket nyer, akkor a keresztyén feleség és anya szintén isteni hivatást végez, s akkor bármely női élet csak ngy vész kárba, ha hiányzik belőle az Isten előtt való felelősség érzése, a hivatás boldogságának átélése. Ezért köszöntjük örömmel a diakonissza tanítót és nevelőt az iskolapadok között! A szomszédságban van egy ileilsbronn nevű község. A monda szerint olt egy megsebesült lovag gyógyforrásra akadt, amely rögtön éppé telte; hálából kápolnát építtetett a lovag a forrás fölé s azután zarándokseregek találtak gyógyulást a csodaorejü vízben. Xeucn- dettelsau nem dicsekszik ilyen mondalxdi csodaforrással. de a valóság jelenvaló erejében tud Isten áldásából forrása lenni tiszta evangéliumi kegyességnek, nemes szeretet munkának, testvéri buzdításnak. Magyarországi egyházunknak is régi kapcsolata van vele: a pozsonyi diakonissza-anya- ház innen kapta első vezetőjét és a szellemi irányítást. Remélnünk kell. hogy e kapcsolat még sok áldást tartogat számunkra. Sólyom Jenó. Olaszország megegyezése a pápasággal Az egyesült Olaszország csapatai 1870 szep- tember 20-án szállották meg Hómát s ezzel a pápai állam megszűnt. A pápaság elvesztette birtokait, de az 1871 május 13-i garanciális törvény továbbra is biztosította szuverenitását. Személyét szentnek és sérthetetlennek minősítette, meghántásál úgy torolta meg, mint a királyét, biztosította személyes védelmét és teljes mozgási szabadságát. A pápaság ezzel a történeti kényszerűséggel szemben az engesztelhetetlenség álláspont - iára helyezkedett. Fogolynak tekintette magát s az egyházi átok villámaival sújtotta mindazokat, akik államának birtokállományát csonkították. Otvenhét év kellett ahhoz, hogy az ellentétek elsimuljanak és hogy a pápaság engedjen engesztelhetetlenségéből. Otvenhét év kellett ahhoz, hogy a pápaság megbarátkozzék a megváltoztalhatatlannal! Mert ha felvetjük azt a kérdést, mit jeleni a kél hatalom, Olaszország és az egyház megegyezése, akkor elsősorban ezt jelenti. A pápaság beletörődött a vállozhatallanba. Megbarátkozott azzal a ténnyel, hogy 1870-lx‘ii Uampagna, Umbria, Arcona és Romagna területet és Rómát elvesztette. A pápa Rómája Olaszország fővárosa lett s az, hogy most a pápa szuverén jogát a Vatikánon kívül még néhány palotára és utcára kölcsönös megegyezéssel kiterjesztették, nagyon nyomorúságos kárpótlás azért, amit 1870-Ixmi el kelleti veszítenie. Miért kötötte meg hát akkor ezt az egyezséget? Bármilyen nehéz legyen is messziről az ilven dolgokba Ixdátni, alighanem az volt a főoka. hogy a vatikáni rabság fikciója a pápaságnak inkább ártott, mint használt. Egy világuralomra törekvő intézmény nem élhet részvétből és céljait nem érheti el passzivitással. A politikai és az egyházi aktivitásnak is mozgási szabadságra van szüksége. Ezt ugyan a garanciális törvény is feltételek nélkül biztosítja a pápának, azonban mégis csak egyoldalú biztosíték. A kölcsönös megegyezésen alapuló szerződés komolyabb és a szóban forgó felekhez méltóbb forma. A többi szcni|>onl emellett meglehetősen eltörpül. A pápaság ezen a ponton vesztett és nyert legtöbbet. Elvesztett majdnem mindent, amit 1870-ben elvettek tőle — nyerni meg nem nyert mást, csak azt, hogy mozgási szabadságát ezentúl nem egyoldalii olasz törvény, hanem egy szerződés garantálja. Ami ezenfelül a szerződésben van az nem sokat számit. Az a másfélmilliárdnál több lira, amit a pápa az olasz államtól kap, annak az 57 éven át fel nem vett évi 3,225.000 lira kárpótlásnak az egy összegben való kifizetése. A pápai állam területi megnövekedése is jelentéktelen. A megnagyoblMxiott pápai állam is a világ liliputi államai közé fog tartozni, de még ebben a kissé megnagyobbodott miniatűr formában is élénk kontrasztot fog képezni Krisztus hajléktalansága (Az emlxT fiának nincs hova fejét lehajtania! Máté 8, 20 Lukács 9, 58) cs a vallás szuverenitásáról vallott hatalmas elve (Az én országom nem e világból való! János 18, 36) meg a pápai államocska között, amelynek lesznek miniszterei, lesz államháztartása, lesznek bíróságai, lesz rendőrsége és katonasága, lesznek |>olitikai problémái s esetleg konfliktusai is a szomszédos államokkal slb. .. Vallási és politikai szem pont lx')l talán a megegyezés legértékesebb pontja az. hogy az olasz állam felhagy egyházéi lenességével és beengedi, sőt kötelezővé teszi iskoláiban a vallásoktatást. Ennek az engedménynek óriási a hordereje azért, mert nagy lehetőségeket nyújt Ezzel szemben azonban óriási szépséghibája a szerzik lésnek, hogy nem alkotmányos atmoszférában jött létre s hogy az a pápaság és az olasz diktátor személyes tényének tekinthető. Mussolini csak nyert vele, inert a pápaság megtörését és kibékitését sikerként könyvelheti el, a pápaság viszont olyan rezsimmel kötötte össze a sorsát, amelynek az élete csak addig tarthat, inig az olasz nép újra megtalálja önmagát s ezzel a szerződéssel sokak szemében elvesztette azt a tiszteletei, amit félszázados merev hajthatatlanságávaI mégis kikényszer itett a maga számára. De azért e tekintctl>en nem lehet prognosz- tikonl felállítani. A pápaság a múltban nagyon sok zsarnokkal és autokratával szövetkezett s nem látta kárát. Ezenfelül szövetkezett, ha kellett, radikálisokkal is. Németországban a centrum-párt évtizedeken át együtt sült-főtt a szociáldemokratákkal, amiből szintén csak hasznai voltak... Hogy azután közvetve mennyi kárt szenvedeti s hogy talán éppen ez a meg-
