Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-02-16 / 4. szám

1929 február 16 81 Hegyen épített város KÜLFÖLDI HÍREK Lengyelország. A mariavila felekezel püs­pökéi Kowalski-t a lodzi törvényszék elé álli- lották azon vád alapján, hogy a Zgierz-hen tartott beszédjében megsértette a r kath. egy­házat és papságot és káromolta az Isteni. A bíróság 10 havi börtönre ítélte. (Ilyen dolgok manapság már csak Spanyol- és Lengyelor­szágban fordulhatnak elő. Mérsékeltebben gon­dolkodó körökben remélik, hogy ezt az íté­letet nem fogja a hatóság végrehajtani. De ez nem valószínű, mert Kowalski püspök már egyszer kiállóit hat havi várfogságot, mert irodalmi utón támadta meg a római katho- likus egyházat. (Scmaine Religi. use. Hollandia. Az elmúlt évben lezajlott olym- piai játékokról igv ir egy hol'andi újság (De Arboid): ’Az olvmpiai játékokat, melyek sok millió költséget okoztak, sokan nagyjelentőségű kulturális eseménynek tartották. De vajon sportnak lehet-e még nevezni pl. a inarathoni futást, melyben a győző 42 km. 2.5 óra alatt futott meg. de a célnál ismételten csak úgy patakzott belőle a vér? Vagy lehet-e azt sport­nak mondani, hogy a 8 leány közül (1(5 Itt évesek), kik 800 m-t a legrövidebb idő alatt megfutották, hatan a célnál éppen 10 |>ercig voltak eszmélet nélkül? A bajor kultuszminiszter január 11. ren­deleté szerint tehetséges személyek 25 40 éves korban érettségi bizonyítvány nélkül is foly­tathatnak egyetemi tanulmányokat. Az erre vonatkozó javaslatot két olyan személynek kell tennie, kik egyetemi tanulmányaikat már lx‘- fejezték és a jelöltet személyesen ismerik A minisztérium a pályázótól írásbeli és szóbeli vizsgálatot követel, melyben általános müveit ségét, gondolkozási és ítélkező képességet a választott tudományokra való különös képes­ségét kell igazolnia Gandhi vallása. Minthogy a hindu népnek nagy fiát Gandhit, sokan télig keresztyénnek tartják, tanulságos lesz az ő saját nyilatkozatát az ö vallási hovatartozásáról megfigyelni, l'gy Kalkuttában tartott missziói gyűlésen igv nyi­latkozott: Ámbár sok dolgot csodálok meg a kér. vallásban, nem tudom magamat az ort­hodox keresztyénséggel tökéletesen azonosítani Teljes alázattal ki kell önök előtt mondanom, hogy a hindu vallás, amint azt én ismerem és gyakorlom, tökéletesen kielégíti lelke met és tel­jesen megtölti egész valómat; a Bhagavad Gita és az Upanishadok olyan vigasztalást adnak nekem, melyet még a hegyi beszédben sem ta­lálhatok meg. őszintén nagyrabecsülöm azt a vallási eszményt, mely a hegyi beszédben él és bevallom, hogy ennek egyik másik értékes tanítása bizony mélységes hatást gyakorolt rám De azt meg kell vallanom, hogy mikor kétsé­gek kínoznak és gyötörnek, mikor csalódások érnek és mikor semmi fényt, világosságot nem látok magam körül, a Bhagavad Gitához for­dulok és találok valami vigasztaló mondást. versikél. Ks akkor, a leglesujtóbb szomorúság közepette mosolyogni tudok Az én életem tele van nagy külső tragédiákkal és hogy azok semmi látható vagy kitörölhetetlen nyomokat nem hagytak Ixmnem, a Bhagavad Gita tanításának köszönöm. (Le Christianisme au XX siécle. A ürmei eeiilruiiipárt uj elnöke dr. Kaas pápai prelátus igv nyilatkozott: Semmi sem áll tőlem távolabb, mint hogy azt a választóvona­lai azokkal szemben, kik velünk együtt hisz­nek Jézus Krisztusban továbbra nyújtsam ki. mint a kér felckezetek békés viszonya meg­engedi. A néni t katholicizmusnak nincs kedve a támadásra. Sajnálnám, ha az volna. Szándé­kosan je'enteni ki ezt. hogy távol tartsam azt az aggodalmat, mintha papi mivoltom ilyen irány­ban változást jelentene pártunk működésében A mai helyzet azt kívánja, hogy a keresztyén Németországban nagyobb legyen a Krisztus hí­vei között az összetartás, mint azok a különb­ségek, melyek őket elválasztják egymástól. Remélem, hogy e kijelentésemet mindenütt meghallják, ott is. ahol kulturális és politikai munkánkat jogos aggodalomból az utolsó években félreismerték. (E nyilat­kozat értelme és jelentősége világos lesz előt­tünk. ha meggondoljuk, hogy Németországban majdnem másfél millió felnőtt atheistának vallja magát.) Japán. Az elemi iskolai tanítónők szövetsége kimondta, hogy mostantól a vallást tekintik a nevelés alapjának. Ez szinte forradalmi megmozdulás, mert eddig gáncsol­ták a kereszt yénséget, mert tanította, hogy Isten nagyobb, mint egy földi hatalom. E változás okát megtaláljuk abban az ellentétben, mely az országszerte népszerű életfelfogások és azon szükség között mutatkozik, mely a jellemképzés biztos és szilárd alapját sürgeti. Mint gy hatvan éven át azt hitték, hogy ezt a biztos alapot megtalálták a tudo­mányban, amelyről azonban megállapították, hogy az anyagiasság követése és dicsőítése által megnyitotta a marxi musnak útját a nép között. Hogy ez ellen sikeresen harcolhassanak, fordulnak most a keresztyén vallás felé. A fordulat másik okát megtaláljuk abban a hódoló tiszte­letben, mellyel a japán tanítók Pestalozzit körülveszik. Konishi tanár a minap ezt irta : »Pestalozzi most Isten és egy valóságos Buddha Japán népe számára*. Mivel Pesta­lozzi keresztyén volt, fordulnak most az ő rajongó tisztelői a kererztyénség felé. Mindenütt, ahol Kagawa jár-kel, azt kérik tőle, hogy szóljon az iskolai ifjúsághoz gyakorlati kérdésekről a keresztyén vallás* szempontjából (mérsék­letesség. tisztaság). Japán sohasen tanúsított valamiféle heves ellenkezést a keresztyénségg I szemben. A keresz- tyénséget Japánban valójában a marxisták támadják a leghevesebben. Lenin, Bucharin, Dabor n müvei le vannak fordítva japán nyelvre. Ha ezeknek törekvései és gon­dolatai mélyen meggyökereznek a tömegekben, szinte lehetetlen lesz Japánt az evangélium számára megnyerni. (Japán Christ an Quarterly). Spanyolországban, Terrassa városban baptista temp­lomot avattak fel. A gyülekezet, mely 130 tagot számlál, még csak hat éve alakult és most már gazdaságilag telje­sen erős és független. Az életrevaló hitközség lelkésze : Vila Sámuel. Protestáns zarándokút a Szentföldre. A francia protes­tánsok most rendezik a harmadik zarándok utazást a Szentföldre. Az utazás 5 hétre van tervezve és útba ejtik Egyptom nevezetes helyeit is. Indulás április 4-én. A tár­saságban franciákon kívül hollandusok, svájciak és skan­dináv evangélikusok vesznek részt. Mindkét megelőző ut nagyon jól sikerült és értékes útleírásokban örökítették meg.

Next

/
Thumbnails
Contents