Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)
1929-01-31 / 3. szám
Hegyen épített város 18 amik sötét árnyaikkal álmatlan éjszakákon leginkább riasztgattak bennünket. S ha még használna valamit a félelem, akkor csak gyengeség, gyávaság volna, de nemcsak hogy nem segít, hanem pusztít és öl. Ez gyengíti meg erőt, bátorságot adó hitünket, megbénítja idegeinket s megfosztja ellenálló erejétől testünket, sőt benne kiváló orvosok nézete szerint a benső nedvek kiválasztásánál kóros chemiai változásokat eszközöl s igy a bajok, betegségek kész termőtalajává tesz bennünket. Félni nem kell, de vigyázni szükséges — mondja a jó magyar közmondás, de ennél sokkal erőteljesebben, meggyőzőbben biztatja az örök igazságok könyve a vacogó embereket: »ne féljetek«, a galileai tengeren tomboló viharban, az ingó kis lélekvesztőn pedig égigérő bizalommal csendül fel az Ur hangja: »Mit féltek, ó kicsinyhitüek!« szg. „Légy ember“!* A világtörténelemnek, különösen a hitetlenség számára, mindig megfejthetetlen titka marad az emberiség lángelméjü, kiváló jellemű emberóriásainak a világtörténelmi pontos megjelenése és sajátos működése. Olyanok ők, mint a csillagvilág csodás üstökösei. Milliók várnak reájuk s mégis váratlanul bukkannak elő egy szalmakunyhóból. Valami égi tüzet hoznak a lelkűkben, mindig a kellő időben. Magukkal hozzák a hivatásukat, mint kötött marsrutát. Ennek a komoly, sokszor komoran sötét tudata sejtelmesen ott borong már a gyermekjátékaik felett is. Az elhivatottságnak ez a tudattalan tudata nyílegyenes irányt szab már ifjúkori fejlődésüknek is, melytől nem bírnak eltérni, mert annak a követése élet és üdv a számukra ezer szenvedésen keresztül is. Mikor aztán meg- kondul az Idő harangja, mikor üt az ő órájuk, akkor mint kész vezérek megszólalnak. Lelkűkben fellobog az égi tűz. Szavukra milliók figyelnek fel, mert milliók érzését, vágyát, akarását teszik tudatossá, teszik valósággá milliók nevében, milliók javára, mint milliók, gondolatának, akaratának a megtestesülései. Eldalolják az emberiség és a nemzetek tragédiáját, álmát, bánatát, örömét, vagy jogot, törvényt szabnak, igazságot, szabadságot teremtenek, korszakot, jövőt, életet nyitnak egy egész kor nemzedékének, sőt az utókornak is. Hol az Isten ostorai, hol az Isten prófétái, hol az emberiség zsarnokai, hol az emberiség áldott jótevői ők, akik hol átkozva, hol imádva, de se gyűlölettel, se rajongással mit sem törődve, egész odaaadással váltják valóra életük hivatását s azt elvégezve, eltávoznak sokszor a könny és vér tengerén át, sokszor megkövezve, elátkozva. Tüneményes pályafutásuk után eltűnnek s akkor nagy üresség, nagy csend, nagy sötétség marad utánuk, mint vakító villámlás után a fekete éjben. Hol van az ilyen emberóriások életének a szabad ívelése, kibontakozó mélysége és ereje, minden misztériuma a tör* Részlet Pass László i>Ne felejts el élni /« cimü, nagy iroda mi sikert aratott, életbplcseleti művéből .(Szerző engedélyével. Szerk.) 1929 január 31 ténelmi materialisták kényszerképzeteitől és kényszermozgásaitól? Az emberi élet vulkánjai ők ! A bennük előbuggyanó élet mélysége, egy más világba nyúló misztériuma, onnét áradó ereje, tüze, világossága arra vall, azt bizonyítja, hogy a történelemnek és az egyes embernek a legbensőbb lényege nem a természeti élet-mechanizmussal kapcsolatban levő, abból eredő valóság, hanem szellemi, mély misztérium. Ami a nagy emberekben, az emberóriásokban megvan jobban észrevehető, nagy mértékben, az kisebb méretekben, nehezebben észlelhető módon megvan bennünk is, kis emberekben. Az emberi »én« legbensőbb magva a megszokás érzéketlensége miatt nehezen észrevehető, égi finomságú, elemezhetetlen, egynemű szellemi életegység, önmagában zárt, élő, aktiv, az öntudat létvonalán lévő erőközpont, amely áthatja, átsugározza, önmagával egyesíti a természetes karakter őt egyéniesítő, őt konkrét formákba öntő, ősadottságu motívumait. Ez az emberileg egyéniesített, szellemi »én«-ünk az összekötő szerv e mechanikus, anyagi világrend és a szellemi erkölcsi világrend közt, melynek mindkettőnek egyformán polgára az ember ... Két világ polgára tehát az ember. Egyformán gyermeke a földnek és az égnek. Létének ez a két- félesége sokszor dilemma elé állítja az embert, hogy mit tegyen, azt-e, ami a földi élet szempontjából előnyösebb, vagy azt, amit az erköcsi világrenddel való harmónia érdekében kell tennie? Sok naiv ember ilyen dilemmában könnyen határoz, ügy véli, hogy miért áldozzon ő fel bármilyen anyagi előnyt, kényelmet, élvezetet a földi életben, mikor a végén jónak, rossznak egy a fizetése a sirgödörben !? Csakhogy az ilyen ember elég balga, aki egy tál lencséért eladja magát, eladja a becsületét, mert a lencse nem tart örökké, a lelkiismeret azonban igen ! Nem olyan hosszú ez a földi élet, hogy a legnagyobb nyugalommal és türelemmel ki ne várhatnánk a végét s nem olyan értékek azok a földi értékek, hogy azokért érdemes volna erkölcsi értékeinket elcserélni potya, préda módon. Légy, maradj Te csak ember mindiglés mindenütt, igaz, egész ember s ne add el magad soha, semmiért! Mert van jutalma a nemes kebelnek, melyet kigunyol vérhullásáért a kislelkü tömeg ! Érdemes embernek lenni, érdemes hűnek, igaznak, becsületesnek maradni! Előzetes tudnivalók az ifjúsági vezetői tanfolyamról. Március hó folyamán Budapesten bibliás ifjúsági munkások részére vezetőképző tanfolyam lesz. A tanfolyam résztvevői március 4-én érkeznek meg Budapestre. A tanfolyam március 8-án pénteken este ér véget. Visszautazás ápr. 9-én. A tanfolyamon szakszerű előadások és gyakorlati bemutatások szerepelnek az ifjúsági egyesületi munkáról, többek között egy 1300 méteres mozgóképfilm az amerikai KIE-munkáról. Eddig két külföldi vezetőtitkár részvétele biztos. A tanfolyam költségei kb. 25 pengőre rúgnak, azoknál, akik szállást és kosztot kérnek. Vasúti féljegyről gondoskodás történik. Mindkét protestáns egyház lelkészeit kérjük, hogy amennyiben személyesen nem tudnának résztvenni, úgy már most szemeljék ki azt az ifjúsági munkára alkalmas személyt, akit felküldenek e tanfolyamra, amelyhez hasonlót csak időnkint rendez szövetségünk. Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Szövetsége, Budapest, IX., Üllői-ut 29.