Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-10-10 / 16. szám

Hegyen épített város 128 1929 október 10 A bányai evangélikus egyházkerület közgyűléséi október 4-én tartotta a Deák-téri iskolaépület dísztermében. A közgyűlést meg­előzőleg istentisztelet volt, melyen C bugyik Pál aszódi lelkész hirdette az igét I. Ján. 3., 16. alapján az odaadást, a felebarátnak egész éle­tünkkel való szolgálatát kötvén a hallgatók lelkére. A közgyűlést Pesthy Pál kér. fel­ügyelő tartalmas beszéddel nyitotta meg, mely­ben hangsúlyozta, hogy a megcsonkított hazá­ban helyzetünket csak erkölcsi és kulturális erőink növelésével javíthatjuk meg, mert a társadalomban a rangot, a súlyt nem a szám, hanem az erkölcsi és kulturális tartalom adja meg. Ezért kell arra törekednünk, hogy hi­tünkben öntudatosabbak, cselekvéseinkben ha­tékonyabbak legyünk. Más egyházakban a nem lelkész elem nagyon intenzív tevékenységet fejt ki, mig nálunk méla csend honol. Keresnünk kell azért a módot arra, hogy világi tagjainkat lelkileg jobban kapcsoljuk az egyház életébe és munkájába. A nagyobb testületek élén mű­ködőknek fel kellene keresnie a kisebbeket, igy meg kell őket ismerni és tettre serkenteni, E munkára maga is készségesen vállalkozik és elnöki székéből minden testvért lelkes mun­kára hiv fel az egyház javára. Örömmel álla­pítja meg, hogy a fasori ev. főgimnázium az országos tanulmányi versenyekben eddig a leg­jobb eredményt vívta ki. Ha mindenki ilyen buzgalommal fog dolgozni, jól megálljuk he­lyünket. Azért arra hívja fel a kerület evan- gelikusságát, hogy keljen az alkotó munkában nemes versenyre más egyházakkal. Foglalkozl- nia kell a felekezeti versengéssel is, mely a hazafiakat oly nagyon husit ja. Minden erőnk­kel oda kell hatnunk, hogy szerencsétlen ha­zánk átvergődjék a jelen idő veszedelmein, Mivel kettős terhet viselünk más országokhoz képest, mert az általános nyomorúságon kívül még Trianon is lenyűgöz minket, e hazában, teljes harmóniára van szükség. 11 évvel ez­előtt lelkileg megroppantunk, de még egy ilyen megpróbáltatást nem bírnánk ki. A haza üdve attól függ, hogy gyermekei lelkileg teljesei^ egyek legyenek, felekezeti praeponderatiától csak a balga várhat jót. Reámutat arra, hogy mikor a görög államok egymás erejét emész­tették a hegemóniáért való harcokban, le­győzte őket a macedón szomszéd. Nekünk is vannak ilyen macedónjaink, kik állig fegyfí verben lesik a pillanatot, hogy a magyart' leverjék. Kér azért mindenkit, hogy rejtse el kardját és közös munkával szeressük a drága hazát, mig a magyar hajnal hasad. Köszönti egyházunk kiváló férfiait, kik a közelmúltban diszdoktorok lettek. Köszönti a kerület közön­ségét, és Istentől áldást kér a közgyűlés mun­kájára. Dr. Raífay püspök indítványára a köz­gyűlés a felügyelőnek e beszédjéért, mely hit­vallás és szózat is volt, hálás köszönetét fejezi ki és felveszi szószerint jegyzőkönyvébe. Ez­után dr. Raffay Sándor püspök olvasta fel jelentését, melyben először is hálás kegyeletét rójja le néhai dr. Zsigmondy Jenő kér. fel­ügyelővel szemben, ki több, mint 50 esztendeig szolgálta hűséggel egyházunkat. A közgyűlés felállással hódolt az elhunyt kiváló egyházi vezér emlékének. Az uj felügyelőt, a hivő fér­fiút, szeretettel köszönti a püspök, kéri, hogy zárja szivébe őt és a kerület minden munká­sát, a kerület közönségét pedig felkéri, hogy tá­mogassa szeretettel vezérét. Sajnálattal állat pit ja meg, hogy az egyház és áilam viszonyáé­ban nem állt be kedvező változás, sőt a hely­zet még romlott, mert, úgy látszik, hogy p kormány még nem gondol komolyan köteles[- sége teljesítésére. Minden látszat arra vall, hogy a közhatóságok nem elfogulatlanul végzik dol­gukat, mert különben már régen helyreállott volna a megértő felekezetközi hang. Szószé­róit idézi a kultuszminiszter szavait az állam és az egyház között való viszonyról. Bölcs szavak, csak tartsák is meg! Ezek után reméli a püspök, hogy jogos kéréseinket meghallj gatják. Különösen iskolaügyekben ért minket eddig sok hátrány. Reméli, hogy a megfelelő helyekre evangélikus tanerőket fog a miniszter kinevezni, az államsegélyt és a lelkészek kon- gruáját valorizálni fogja. Ha az állam oly sokat költ épületek tatarozására, találjon fedezetet a lelkiépületek karbantartására is. A püspök várja, hogy a hitoktatók jobb javadalmazása és előléptetése valósággá válik, várja a minisz­ter intézkedését a vasárnap védelmére a szesz- tilalom életbeléptetésével, de különösen várja, hogy a reverzális okozta gyűlölködés és ál­landó súrlódások kiküszöbölése céljából ki fog eszközölni egy a Lambruschini instrukcióhoz hasonló intézkedést, mely békességet terem­tene a felekezetek között. Reméli a püspök, hogy a miniszter az u. n. törpeiskolák bezárá­sával nem gyengíti tovább egyházunkat, nem akadályozza meg a kongrua megtagadásával uj egyházak alakulását. A háború után az uj csoportosulások természeti szükségszerűséggel állottak elő. Idézi Berzsenyit, hogy minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs és azért a tiszta erkölcs munkatereit erősíteni állami szempontból is szent kötelesség. Mél­tánytalannak tartja a püspök, hogy uj egy­házaknál a kongruát 800 lélekhez köti a mi­niszter, hisz ennél a türelmi rendelet is mejg'- értőbb volt. Méltánytalan dolognak tartja, hogy mindent a gazdasági helyzet szerint Ítélnek meg. Az államsegélyek erkölcsi és kulturális célokat szolgálnak és azért csak erkölcsi és kulturális szempontok irányíthatják az álla­mot e tekintetben. Felpanaszolja a püspök, hogy a folyó évi költségvetésben nem történt gondoskodás uj kongruákról, melyek pedig sza­bályszerűen be voltak jelentve. Nem vették fel a budapesti ev. leánykollégium tanári íize- téskiegészitési államsegélyét sem. Szükségesnek tartja a püspök, hogy a tanítói nyugdijjáruf-

Next

/
Thumbnails
Contents