Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-06-20 / 13. szám

1929 juníus 20 106 Hegyen épített város Zahn 1832-ben megjelent bibliai történetei törték meg az uralmát. Ezekkel a kísérletekkel a Kis Káté korlátlan uralmának a napja is lealkonyul. A racionalista szokratika félretette a kátét és magából a gyermek leikéből igyekezett kibábászni és öntudatossá tenni a benne rejlő hitet, a későbbi vallásoktatás pedig, ha nem is szakított teljesen a kátéval, annyiban mégis háttérbe szorította, hogy többé nem a kátéba skatulyázta bele az összes elemi vallási ismereteket (amint az még Győry Vilmos Kis Kátéjában is található), hanem a különböző ismeretágakat fel­szabadította. Ma már az elemi iskolában is külön tanítják a bibliai történeteket és az egyháztörté­netet is. És a konfirmációi oktatás sem abból áll, mint régen, hogy a konfirmandusnak fel kellett mondania Luther Kis Kátéját, vagy abból, amit a későbbi századokban kívántak tőlük, hogy a Kis Kátét a magyarázatok magyarázataival együtt tudják, hanem ez is a rendszeres oktatás alap­elvére tért át. A kátéoktatás anyaga, formája és módszere körül az elmúlt századokban sok vita folyt, amelyekből az szűrődött le, hogy a Kis Káté klasszikus volta dacára sem ideális tankönyv, azért a vallásoktatásban egyre jobban háttérbe szorul. Nem alkalmas konfirmációi összefoglalás­nak sem, mert ma ennél jóval többet lehet és kell is megkívánni azoktól, akik az egyház öntudatos tagjai akarnak lenni. Ellenben éppen azért, mert Lutherünk szellemének és egyházunk köztudatá­nak egyik legértékesebb emléke, a vallásoktatás­ban annyi tiszteletet és becsülést mégis megérde­mel, hogy minden evangélikus gyermek megta­nulja. A Kis Káté eddig is az a kapocs volt, amely a földkerekségén elszéledt evangélikusokat leg­jobban összetartotta. Százharmincöt nyelvre le­fordították (ezek közt 42 európai, 32 ázsiai, 42 afrikai, 9 amerikai-indián és 10 ausztráliai nyelv van), belőle sarjadt Kálvin Institutioja és 1783-ban az a badeni uniós káté, amely a Kis Kátét a heidel- bergi kátéval hozta közös nevezőre (1836) s amely más egyházak kátéira is hatással volt. Ezek az adatok is azt mutatják, hogy a Kis Káté egyházunk egyik legértékesebb és ma is leg­elevenebb történeti emléke. Ezt a helyét tartsa meg a jövőben is ! Az élet viharai nem egy mondását kimossák a szivünkből, valamennyi fordulata sem ragad meg örökre emlékezetünkben. Ez nem is fontos. Csak egy pár lapidáris fordulata muzsikáljon a szivünkben ! Az, hogy »mi az Ur Istent féljük és szeressük«, meg az, hogy ő »minden gonosztól megóv és megszabadít...« Földvári Ábel. Hegyen Épített Városra adakoztak : Alexiné 10, Baky Gyula 3, özv. Balogh Jánosné 3, özv. Bánky Donátné 2, Beöreöndy István 3, Bölcsföldy Istvánné 6, Bognár Sán- dorné 1, Cornides Béla 3, dr. Daubner Imre 3, dr. Descbán Achillné 6, Holub Pál 3, özv. Krész Jánosné 3, Macskássy Sámuel 5, Marschalkó Géza 3, Mikus-Csák István 2, Mispál Lajos 3, Murárik Pál 2, Onderka Gyuláné 6, Patz Oszkár 2, Rell Béla 3, Scheiring Ferencné 3, Schütz János 6, Szerémi Alajos 6, Tóth Vilmosné 5, Vass Jánosné 6, Vincze Pál 13 pengőt. A főpásztor Mikor a boldogult Scholtz püspök társaságá­ban hallottam, hogy őt egyes túlbuzgó hívei fő­pásztornak szólították, megkérdeztem, hogy mit szól a címzéshez? Uram öcsém — felelte a püs­pök — én ahhoz tartom magarrt, amit ilyenkor a néhai Szász Károly szokott mondani, hogy ne­künk evangéliumi keresztyéneknek egy főpász­torunk van, az Ur Jézus Krisztus, kinek vala­mennyien csak bojtárjai vagyunk. Nem is igen hallottam azután, hogy Scholtzot főpásztornak szólították volna. Most azonban lépten-nyomon olvassuk nemcsak napilapokban, de kimondottan egyházi lapokban, sőt hivatalos kiadványokban is, mikor püspökeinkről esik szó, hogy a főpásztor igy, a főpásztor úgy, sőt némelyek szinte különös gyönyört éreznek ezen elnevezés használatakor és néha ok nélkül is Írják le és mondogatják. Nem csoda, ha aztán maga a püspök is alkalmazza magára e nevet és azt mondja : »Nem azért jöt­tem, hogy mint föpásztorotok elé virágot hintse­tek ... Hozom atyai áldásomat«... Szeretnénk, ha minden evangélikus testvérünk komolyan venné azt a sokat hangoztatott elvet az egyetemes pap­ságról, mely teljességgel kizárja azt, hogy ember­társunkat főpásztornak vagy egyházfőnek szó­lítsuk, mikor a biblia egész világosan ezt a szép nevet kizárólag Jézus Krisztusra alkalmazza. (I. Péter 5, 4). Szeretnénk, ha mindenki komolyan szívlelné meg az Ur Jézus intését: »Atyátoknak se hívjatok senkit e földön ; mert egy a ti Atyá­tok, aki a mennyben van.» (Máté ev. 23, 9). Az evangélikus egyház nem ismer papirendet és hangsúlyozza, hogy a püspök csak »első az egyenlők között«, (primus inter pares.) Maradjunk csak meg e századokon át jól bevált elveknél és alkalmazzuk is a gyakorlatban azokat. Tartsuk szemünk előtt azt az elvet is »ha ketten teszik ugyanazt, az nem ugyanaz» (Si duo faciunt idem, non est idem). A római katholikus püspök jogo­san nevezi magát főpásztornak, mert egyházának tanítása és joga szerint egyedül a nyáj gazdájá­nak, a pápának tartozik elszámolással, mert an­nak helyettese, megbízottja egy bizonyos terüle­ten. Az evangélikus püspök a hívek bizalmából áll a kerület élén, annak tartozik elszámolni és lelkiekben nincs nagyobb hatalma, mint bármely más lelkésznek. Ép ezért elégedjünk meg a szép püspök névvel, melynek egyházunkban évszáza­dos jogosultsága van és ne használjunk olyan elnevezést, mely hitünk forrásával: a szentirás- sal, történelmi múltúnkkal és a jelenben is vallott elveinkkel ellenkezik. HÍREK Istentiszteleti rend a budai ev. templomban Junius 23-án prédikál Irányi Kamill, rádióközvetités, énekel az énekkar. Junius 29-én reggel 8 órakor évzáró ifjúsági istentisz­telet, melyen minden tanuló köteles megjelenni. Prédikál: Gaál. Várbeli iskolánkban junius 24-én d. e. 9—12-ig lesz az evangélikus gyermekek beiratása. Felhívjuk az ev. szülő-

Next

/
Thumbnails
Contents