Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)
1929-06-20 / 13. szám
105 Hegyen épített város IQ2Q junius 20 az ő ezen bánásmódjának egyedüli oka az ő jósága«; És -tele van Káté-reminiszcenciákkal a miatyánk magyarázata is. A Kis Káté és az Institutio összefüggése azt mutatja, hogy Kálvin nagyobb müvét a Kis Káté hatása alatt, a Kis Káté nyomán irta és azt is, hogy ezt az összefüggést leplezni vagy titkolni nem is akarta. A kálvinista teológusok, akiknek Luther Kis Kátéja nem vált gyermekkorukban a vérükké, ezt nem tudhatták, a lutheránusok meg az Institutióval nem foglalkoztak annyira behatóan, hogy ezt felismerték volna. A felismerést különben is nagyon megnehezítette az Institutio abszolút értékelése. Ki mert volna arra gondolni, hogy az az Institutio, amelyről a kálvinista köztudat azt tartja, hogy a keresztyén hit igazságok legnagyszerűbb rendszerét és legklasszikusabb formulázását nyújtja, amelynél jobb könyvet még soha senki nem irt — ilyen intim viszonyban van Luther Kis Kátéjával? !... Egy nehéz- fegyverzet ü, dübörgő léptekkel járó, mind vastagabbá és tudományosabbá váló könyv, amely rendszerét is, egy néhány klasszikus formuláját is Luther harminc — tizenhatodrét — oldalas, Kis Kátéjából merítette? !... Ez a tény mutatja, hogy Luther Kis Kátéja nemcsak a saját egyházában hatott, hanem kifelé is elég jelentős impulzusokat szolgáltatott. A Kis Káté mellett más katekizmusok is voltak forgalomban, de Lutheré majdnem va la menynyit kiszorította. Persze, nem eredeti formájában. A későbbi századok igényeinek főként szűkre szabott terjedelme miatt nem felelt meg, azért számtalan bővített kiadása készült. Ezek az u. n. Exponált katekizmusok Luther magyarázataihoz újabb magyarázatokat fűztek, Luther néhány kérdését százakra szaporították és jellegéből is kiforgatták a Kis Kátét. Az ortodoxok igazhitüségüket, a pie- tisták pietizmusukat, a racionalisták racionalizmusukat vitték bele. A Kis Kátéba beleszoritották az egész teológiát, ami rendkívül formátlanná, áttekinthetetlenné és rendszertelenné tette a vallásos oktatást. Ugyanazt a Kis Kátét használták az iskolában végig tankönyvül, aminek az volt a következménye, hogy a vallásoktatás a tanulók emlékében és a köztudatban is rendkívül unottá vált. Voltak olyan káték is, amelyekből nemcsak hittant tanultak, hanem görögül és héberül is. Ilyen volt M. Judex 1564-ben megjelent Corpus doctrinae c. müve, amely 1580 és 1696 közt vagy harminc felnémet, nyolc alnémet, öt latin-német, egy görög, egy héber, két négynyelvü (német- latin-görög-héber) egy svéd és egy más négynyelvü (német-latin-svéd-finn) kiadást ért meg. A 17. században már érzik a kátéoktatás nehézségeit s ezt a kátéirók legalább könyveik címében igyekeznek eltüntetni. Ernestus Andreae ref. lelkész 1660 körül ezt a cimet adja hittankönyvének : »Die vernünftige lautere Milch für die jetzt geborenen Kindlein« (= most született gyermekek számára való tiszta, észszerű tej), mire Joh. Mau- kisch is ilyen címmel látja el a kátéját: »Kate- chismusmilch, welche nach den vielfältigen nützlichen Proben der Jugend aus dem Katechismi Lutheri als eingeflösset worden, dass sie alle Worte in demselben verstehen und auf unterschiedene daraus gezogene Fragen richtig und leicht antworten kann«. A könnyű tekintetében azonban a 17. századbeli atyáknak a mieinktől eltérő fogalmaik voltak. Joh. Cyr. Höfer 1651-ben irt egy »Himmels- weg« = mennybevezető ut c. könyvet, amelynek a cimében azt ígéri, hogy a gyermekeket huszonnégy óra alatt megtanítja arra, hogy hogyan kerülheti el a poklot és hogy hogyan üdvözülhet. Könyvében 735 kérdés van, amelyeket később 1138-ra szaporítottak. A könyv cime azért megmaradt: mintha lett volna a 17. században olyan elemi iskolás gyermek, aki ezt az anyagot megemészthette és üdvösségére fordíthatta volna ! A hamburgi lelkészi hivatal 1753-ban adott ki egy »rövidre fogott« kátét, amely a tízparancsolatot 443, a hiszekegyet 328, a miatyánkot 221, a szentségeket pedig 263, összesen 1255 kérdésben tárgyalja s úgy intézkedik, hogy az iskolának mindahárom fokozatú osztályában ezt a 384 lapra terjedő könyvet használják. Az alsó osztályosok az egy csillaggal megjelölt kérdéseket tanulják meg belőle, a középső osztályosok a meg nem jelölt, a felső osztályosok a két csillaggal megjelölt kérdéseket vegyék hozzá. Más káték önálló, nem a káté magyarázatának a magyarázatába bedolgozott anyagot is toldották a Kis Kátéhoz. E tekintetben említésre méltó az 1642-i góthai iskolai rendtartás, amely hét esztendőre való anyagot nyújtott. Az első évben a káté főrészeit tanulták meg, a másodikban hozzávették Luther magyarázatát, a harmadikban azokat a magyarázatokat, amiket Sál. Glassius fűzött Luther magyarázataihoz, a negyedikben 160 szentirásbeli mondást, az ötödikben zsoltárokat, énekeket és imádságokat, a hetedikben pedig a vasárnapokra és ünnepnapokra rendelt szent- irási szakaszokat. Később még több anyagot gyömöszöltek bele a kátékba. A pietisták beleszoritották a bibliai történeteket, az egyházi évre, a bibliai irodalomra vonatkozó tudnivalókat és az egyháztörténetet is s arra is volt gondjuk, hogy alkalmas énekversekkel élénkítsék a kátétanitást. August Hermann Francke 1702-ben azt ajánlotta, hogy cate- chismus historicust kellene készíteni, amelyben bibliai és világtörténeti példákkal lehetne illusztrálni a vallásos követelményeket. Justus Gese- nius pedig még 1658-ban összeállította az első bibliai történeti tankönyvet, amelynek azonban semmi sikere nem volt. Ötvenhat évvel később ugyanezt a gondolatot Job, Hübner hamburgi rektor karolta fel, akinek a neve is magyar szállóigévé lett (Ez a dolog Hühnere) s magyarra fordított könyve címéből is szájra kelt egy újabb szólásmondás : a »gyengébbek kedvéért«. »Száz és négy válogatott Bibliabeli Históriák, a’ mellyeket az ó és uj testamentomi Szent írásokból a gyengéknek kedvekért összve szedett Hübner János.« Hübner János könyve közel száz éven át rendkívül kedvelt volt. Németországban F. L.
