Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)
1929-06-06 / 12. szám
lS»2i> junius 6 99 Hegyen épített város Felhívás A Budai Luther Szövetség március 18-án választmányi ülésének napirendje keretében dr. Schindler Gyula alelnök *Kossuth Lajos önzetlenségen címen előadást tartott. Az előadás után megindult vitában dr. Krivoss Árpád elnök az elmúlt év folyamán Amerikában szerzett tapasztalatai alapján megállapította, hogy egy magyar név van, melyet az egész müveit nyugat ismer : Kossuth Lajosé. Kossuth nemcsak a magyar protestantizmus büszkesége, hanem az egész müveit világé s épen ezért azt indítványozta, hogy kezdeményezzen a Budai Luther Szövetség egy nagyszabású akciót a Kossuthkultusz uj életrekeltésére s ecélból intézzen köriratot az összes evangélikus kulturális testületekhez csatlakozás iránt. l)r. Krivoss Árpád indítványát a választmány egyhangúlag elfogadta és a propaganda megindításával indítványozót bízta meg. Ezen megbízás folytán azzal a kérelemmel fordulunk a t. Címhez, szíveskedjék megfontolás tárgyává tenni, hogyan lehetne Kossuth Lajosnak kultuszát uj hathatós erőre kelteni s a clerus részéről megindított s Kossuth jelentőségét csökkenteni kívánó ellenpropagandának elejét venni. Kossuth korát, egész életét és jelentőségét méltató, a létező levéltári okmányokat feldolgozó életrajz és kortörténet kiadását lehetővé tenni. Felkérjük egyben a t. Cimet, hogy amennyiben Kossuth életére és működésére vonatkozó bármely adat birtokában volna, vagy ilyennek létezéséről tudna, szíveskedjék azt velünk közölni, hogy azokat megfelelőké pen felhasználhassuk nagy célunk érdekében. Felkérjük, hogy ezen mozgalmunk jelentőségét mérlegelve, indítványait, elhatározását velünk lehetőleg sürgősen közölni szíveskedjék. Hittestvéri üdvözlettel: Petrik Jolán sk. titkár, dr. Krivoss Árpád sk. elnök. A magyar történelem átértékelése. Nietzsche szava *az értékek átértékelése«, s e felfogásában a mai idő őt sokban igazolta. Janssen újabb német történetének a tírisar jezsuita és Denifle donié« szerzetes Luther-müveinek megjelenése óta »ultramontán történetírásnak« neveztük, amelynek módszere a történeti adatok »átértékelést« az egyedül üdvözítő dogma normájára. Nálunk annak mestere a jezsuita Bangha. Hozzájuk csatlakozott legújabban i»B?thlen Gáborról« szóló müvében nemzeti történelmünk beígért »átértékelése« ügyében Szekjü Gyula budapesti tanár, a Magyar Szemle szerkesztője. Méltó elbánásban részesítette őt R. Kis István debreceni egyetemi tanár a »Prot. Szemlében« és Baltazár Dezső püspök így ifj. egyesületben kifejtett egyenes, nyilt és őszinte kritikája, amelyre aztán Szekjü »Kritika és terror* c. alatt Bangha páter lapjában válaszolt nyers, sőt goromba hangon. Hát mi ismerjük az aulikus érzésű Szekfüt, mint történetírót '»A száműzött Rákóczi« c. mü megjelenése óta, amelyet annakidején egy Andrássy Gyula, sőt - Apponyi Albert' is elitéit. Szakított a nemzeti hagyományokkal és bécsi burgi szellemben és a magyar egységes lelkiségtől idegenül kezeli m gyjainkat, főleg a magyar protestantizmus büszkeségeit : Bethlen Gábort és Bocskay Istvánt. A magyar Prot. Lapjával mi is azt ajánljuk Szekfünek, hogy vegye tudós tollára Pázmány Pétert és hagyjon békét a protestantizmusnak és történelmi nagyjainknak. Baltazár Dezső püspököt pedig szakértelme, állása, stílusa, tudása és nagyhatású műveltsége alapján Szegfű kritikájának igazán »utszéli« kiszólásai nem érinthetik. Csak azon csodálkozunk, hogy ilyen bécsi habsburgszellcmü történetiró lehet ma a nemzeti egység nagy kárára A Magyar Szemle szerkesztője. Sapientis sat ! HÍREK Istentiszteleti rend a budai ev. templomban Istentiszteleti sorrend a budai ev. templomban. Junius 9-én: 9 órakor ifjúsági istentisztelet: Reif. II órakor magyar istentisztelet : dr. Varsányi. Junius 16-án: 10 órakor német: dr. Varsányi. 11 órakor magyar: dr. Varsányi. Május 26-án folyt le budai egyházunkban a konfirmáció ünnepe, mely alkalommal «4 ifjú keresztyén vallotta meg hitét és lépett be öntudatosan a felnőtt hívek közösségébe. A megkonfirmált ifjúság a Sztehlo András alapból emléklapot és jótékony adományokból imádsá- gos könyvecskét kapott emlékül. Az egyházi célt szolgáló J. alap javára adakoztak és adományaikkal egyben a konfirmandusokat a »Kövess Engem* dmü kis imádságos könyvvel a következők ajándékozták meg: Dr. Csordás Elemér 7.50, Dr. Kéler Zoltán 15, K. M. 10, Pap Elek 15, Dr. Pesthy Pálné 15, Csáky Adolf 10, örv. Borbély Lajosné 20. Dr. Marton Pál 3, Haffner Károly 3, Sándy Gvnláné 4.50, Czitó Eercnc 7.50, Bartel Jánosné 10, Dr. Risó Lajos 10, Marik Ernő 10, Bánky Dunátné 5. Dr. Scholtz Kornél 15, Pengő. Zorkóczy Samu, a Rimamurányi vezérig., az ózdi egyház felügyelője, 20 drbot az ottani egyház javára elküldött. Hegyen Épített Városra adakoztak : Bedros Béla ti, Bognár Imre 3, Fabritius Béla 6, Halász Ágostonné 3, Hermann Miksa 6. Huszár Tibomé 5. Kalina Tivadarné 6, Konnerth Károly I, dr. Lányi Lajos 3, Ondrus Pál 3, Port Ernő 6, dr. Rásó Lajos 6, Stiegler Lajos 3. Szemere Andor 3. Tóth Lajos 6, dr. Vladár Gábor 3, Majba Vilmos 13, Kőbányai Lutherszövetség 3, D>ktorits Benő 3, Fodor Ferenc 6, Rein Ernő ti pengőt. — Luther-szövetségi tagdijat fizettek : Daly Endréné és Hermann Miksa 2—2 pengőt. Most rendezik sajtó alá Prágában cseh nyelven Ma- rencin Zoltán számszimbolikai munkájának első kötetét Számmágia a Bibliában cim alatt. A kötet 200 oldalnyi terjedelmű lesz és első kiadása 5000 példányban fog megjelenni kb. julius végén. A szerző a könyv magyar kiadását ez év végére tervezi. Imre Sándor Neveléstana. »Bevezetésnek« elzi »az iskolai nevelés munkájába«. Testes kötetben megjelent nemrég a »Studium« vállalatában. 330 lap. Ara nincs megjelölve. írója volt közoktatásügyi államtitkár, jelenleg szegedi egyetemi tanár. Fináczy, Weszely és a mi Schneller és Szelényink mellett legkiválóbb hazai pedagógusunk. Hozzájuk méltán csatlakozik a mü behatóbb ismertetője, Mitrovics a debreceni egyetemen. Szerzőnk a gyakorlati szempontokat rendszerbe foglalja. E gyakorlatiság szempontjából könyvének rendeltetését anban látja, hogy »iskolai nevelőket, azaz tanítókat, tanárokat feladataikról, az iskolai nevetés körülményeiről, eszközeiről, módjairól tájékoztasson, s ezzel tudatossá tegye bennök a nevelői gondolkodást*. Müvének jellemző tulajdonsága, a rendszer áttetsző tisztasága, a gyakorlati célok uralma és a pedagógiai eszményiség. Szerzőnk szerint a nevelés lényegében »tervszerű hatás«, amelynek eszközei a gondozás, tanítás és gyakorlás. A könyv 2-ik része az iskoláról s a 3-ik az iskolai nevelésről szól, amelynek jellegzetes sajátossága *a tervszerűség és a tudatosság«. Különösen szép és megszivlelésre méltó a »befejezés« c. szakasza, amelyben »a magyar nevelés mai feladatait« ismerteti. Az egészségre, önállóságra és nemes érzületre való nevelés annak főgondolata. Hűségesen kiséri és idézi a tárgyáról szóló hazai és külföldi pedagógiai irodalmat is. Sz. M. Montanus : Krisztus és egyháza. Elmélkedések a keresztyén egyház eredetéről és jelenlegi állapotáról. Irta : Montanus. Németből lefordította : Sztehlo Kornél. Budapest, Luther-társaság bizománya. 127 lap. Ára nincs megjelölve. Az álnevű iró alatt nagynirü jogászunk édesatyja : Sztehlo András volt dobsinai, losonci és budai lelkész, a nagynevű Bauhofer utóda értendő, aki még 1876-ban németül irta meg szép müvét. Méltó társa ma is Szeberényi Lajos »Luther és Loyola« c. müvének, mely egész szerkezetén, okfejtésén, finom polemikus érzékén és mégis gazdag humorán volt jénai professzora : Hase Károly klasszikus Egyháztörténetének és főleg Polemikájának erős befolyását
