Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)
1929-06-06 / 12. szám
Hegyen épített város 98 1929 junius 6 remélték. Itália népe hasonlóan az osztrák abszolutizmus letörésétől remélte a felszabadulását. Kossuthot a közelmúlt nagy eseményei is kecsegtették a siker reményével. A londoni kongresszuson, 1831-ben nemzetközileg biztosították a magyarokéhoz hasonló sorsban fellázadt belgák függetlenitését Hollandiától és a szabadságharcban már csaknem elpusztult görögökét Törökországgal szemben. A magyar nemzet ügye annyiban különbözött e nemzetek ügyétől, hogy nemzetünk igazsága törvényes alapon nyugodott, mig a belgák és görögök minden alkotmányos alap nélkül lázadtak fel, mégis elérték céljukat. Ilyen meggondolás után általános emberi és isteni igazság és a jogosság érzetében bámulatos iszervezéssél megteremtette Kossuth a vörös sipkások hősi hadseregét. Ezt a munkát, ezt az eredményt csak olyan gondviselésszerü, csodás lelkű férfiú érhette el, aki önzetlenül, tisztán a legszentebb emberi nagy közösség, a nemzet, a haza boldogulását szolgálta; akinek fanatikus hite a nemzeti ügy és az igazság diadala, aki az apostolok és vértanuk lángleikével vallotta, hogy az önfeláldozásból nagyobb boldogság fakad, mint az önérdekből és a személyes sikerből. És ha a vértanuság, önfeláldozás dacára ideig-óráig diadalt ül is a hatalmi őrület, a vértanuk, hősök hamvaiból feltámad, mert fel kell t ámadnia az emberi és isteni igazságnak és a magyar nemzet független, demokratikus államiságának. Kossuthnak a német mozgalmak és Itália népének mozgalmai iránt táplált reményei meghiúsultak. Az orosz cár fenyegető fellépésére, a porosz királyhoz intézett ultimátumára, a németek nagy nemzeti törekvései elnémultak. A bresciai hiéna — Haynau — az olasz szabadságmozgalmat vérbe fagyasztotta. Ezekután a hősi magyar szabadságharc ügye az olaszországi győzelmes hadsereggel megerősödött osztrák császár és a kimeríthetetlen tömegű katonasággal rendelkező orosz cár hadierejével szemben — elbukott. A nagy katasztrófa után Kossuth Lajos Görgey Artur könyörgésére, hogy életét a nemzet javára megmentse, külföldre menekült. — A hontalan, a száműzött Kossuth nagysága a szent munkától, a fenséges eszmék füzétől megacélozott jelleme egyre fénylőbh lett, nimbusza a magyar nemzet szivében az évek múlásával eszményi magaslatokra nőtt. A nagy száműzött minden haderő, minden politikai hatalom nélkül egyre félelmesebb lett a hazáját tipró Habsburg-hatalomra nézve. Nincs más fegyvere, mint a megalázott általános emberi jog, a borzalmasan szuronyokra szegzett és bitóra akasztott magyar igazság. Tagadja-e, tagadhatja-e még valaki, hogy Kossuth egyedül ily fegyverekkel idegen eszmekörben, idegen népeket, nagyhatalmakat képes lett volna-e bármily lebilincselő szavakkal is megnyerni a magyar ügy számára, ha a még ma is világhirü szónoklataiból hiányzott volna az önzetlen, a szive legmélyén gyökerező haza- szeretet és nemzete igazságából táplált Krisztusi hite? Nem! Ily önzetlenségtől fütött szuggesztiv erő nélkül, e csodás lélek nélkül az akkor vi- lágbiró, de mindig ridegen mérlegelő brit népet nem ragadja annyira magával, hogy hatására e nép megbuktatja a magyar üggyel nem rokonszenvező kormányát és ily jellemszilárdság nélkül nem szerzi meg III. Napoleon szövetségét az osztrák császár ellen. Solferino és Königgrátz nemzete érdekében nagy mértékben Kossuth müve. A magyar nemzet nagy alakjai közül a legújabb korban csak Kossuth tette és tehette ismertté a magyar nevet és az emberiség ügyévé a magyar nemzet igazságát. így érthető meg, hogy Kossuth szobra, mint a népek szabadságának szimbóluma áll Washingtoné mellett az amerikai elnöki Fehérházban. Kossuth korát, sajnos, a megalkuvás, a cim- és rangkórság korszaka váltotta fel. A magyar hivatalos irodalom elhallgatta Kossuth érdemeit, az uralkodó politikai párt tompította, fátyolozta a Kossuth-nimbuszt. De bár ... távol, hol citrom és narancs virulnak, Honán kivül a legnagyobb magyar! (Reviczky Gy.) Kossuth apánk mégis a nép szabadságának, minden meg nem alkuvó nagy nemzeti akarásnak világtörténelmi tüneményes vezéralakja lett. 1894 március 20-án Kossuth Lajos teste visszatért az anyaföldbe. Teste már elporladt. De nagy lelke és az eszme, melyért szóban és tettben önzetlenül, állhatatosan küzdött, nevével párosult, köztünk él és halhatatlan. És ma a testében, lelkében megcsonkított, lcláncolt, sínylődő, szegény árva magyar nemzet, ha könyörgőn, esdeklőn,, reménykedőn a magyar égboltra tekint és égi jelt keres a meny- nyek kárpitján, lángsugaras, tündöklő, nagy jövővel biztató jelt lát: Kossuth apánk nevét és távoli gondviselésszerü égi hang cseng, üzen, harsog: magyar! c jelben győzni fogsz! Amen. Irta és március 18-án felolvasta Dr. Schindler Gyula. Újabb akadémiai kiadványok. Azok között főleg Csengery János »Pindaros« és Rácz Lajos »Rousseau élete és müvei» c. könyve tűnik ki. Az előbbi műben klasszikus műfordítónk Csengery gyönyörű fordításban kötött magyaros formában adja vissza Pindarosz görög költő fenséges erkölcsi mondásokban gazdag ódáit, amelyek messze felülmúlják sok mai ódának erkölcsi fenségét és magasztos értékét. A másik műben Rácz Lajos sárospataki akad. tanár bámulatosan széleskörű irodalmi ismerettel 2 kötetben ismerteti Rousseau életét és irodalmi működését. Rácz három évtizedes irod. működésének állandó tárgya Rousseau irói egyénisége. Feltűnő, hogy művében Rousseau-ról, »mint moralistáról« lapunk főszerkesztőjével folytatott polémiáját nem említi. Dr. Sz. M,
