Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1928-04-15 / 10. szám
75 Hegyen épített város 1928 április 15 Dürer Albert 1471 — 1526. 1528 április 0-án halt meg Nürnbcrgbin az egyik legjelesebb művész a világon : Dürer Albert. Halálának négyszázévcs évfordulóját szülővárosa, Nürnberg, kegyeletesen ünnepli meg. Minden müveit állam képviselőt küld az ünnepre Nflrnbergbe. A nagy Díirer-képkiállitásra kerülnek az egyes nemzetek képtáraiban féltve őrzött Dürer-rajzok és festmények. Szépművészeti Múzeumunk két szép Dürer-képpel vesz részt a kiállításon, amely április II-én nyílik meg. A mi figyelmünk több szempontból fordul a centennáris ünnepre. Elsősorban azért, mert Dürer (Thürer) magyar származású. Atyja Magyar- országon a békésmegyei Ajtós községben született és innen vándorolt ki Nürnbergbc, ahol ötvösmester volt. Csak későn németesitette Ajthósi nevét Dürerre. De érdeklődésünket fokozza az, hogy e nagy szellem, Luther kortársa, a reformáció híve volt. Világhírű képeinek megalkotásában a reformáció zellenie ihlette meg. A müncheni szépművészeti múzeumban őrzik a *Négy apostok-ál, amely János, Márk evangélistát és Péter és Pál apostolt ábrázolja. E remekművét halála előtt három évvel festette és szülővárosának ajándékozta. A kísérőlevélben magyarázatot is nyújt, hogy az Apostolokat »az eredeti tiszta keresztyén hit alap-pilléreinek tekinti.« Niirnbergbcn akkor lelkesen fogadták Luther tanításait és Dürer irányzatosan festette polgártársainak szeme elé az *apostolok«-at, akiknek tanítása az igazi keresztyéniig elveit hirdeti. Arra buzdította a nürnbergieket, hogy lelkesedésük a reformáció iránt meg ne fogyatkozzék, hanem az Apostolok mesteri állandó emléke és tanításaik folytonos gyakorlása elmélyítse. Dürer e képe a német renaissance-kor leghatalmasabb alkotása, amelyhez hasonlót e korban csak az olasz világhírű mesterek festettek. Másik világhírű festménye Krisztus a kcrcszt- fán. Komor, fekete felhők hátteréből éles megvilágítással áll előttünk a keresztre feszített Krisztus. Arca nem a jezsuita-iskola vonagló, kínlódó, testilelki fájdalmait a tömeg előtt feltáró Jézust, hanem szemét az ég felé irányítva, Atyja akaratában teljesen megnyugodott, magasztosan méltóságos istenfiát, Krisztust ábrázol. E festményen a fény és árnyék ellentétét oly mesteri művészettel oldotta meg, hogy hasonló tökéletességgel csak száz évvel később ■— s bizonnyal Dürer nyomán — Rembrandtnál találkozunk. Ismert szép festménye a »Három királyok imádása« is. Sokat foglalkozott az új testamentummal. Képzeletét, lelkét Pál apostol alakja ragadta meg. Talán senki sem rajzolta meg oly jellemzően s any- anyira fenségesnek Pál apostolt, mint Dürer rézmetszetben, 1514-ben. Látásán Michel Angelo Mózese jut eszünkbe. Általánosan ismert képe »Az apokalyptikus paripások«. Tárgyát János látomásainak 6. részéből vette, ahol az utolsó ítélet borzalmait olvassuk. Az emberiség négy nagy csapását személyesíti meg: fehér paripán a pestist, pej-csikón a háborút, fekete ménen a drágaságot és fakó lovon a halált. Nyomukban a pokol. Mint minden művét, ezt is hatalmas fantáziával, mélyen járó gondolkodással, a leggondosabb tanulmánnyal és nagyszerű formaismeretével készítette. A reformációval rokonszenvező Miksa császár imádságos könyvét Dürer illusztrálta. Bölcs Frigyes, a szász választó, Luther nagy pártfogója is felkarolta. De legjobban ünnepelte Dürert Németalföld. Amikor 1520-ban Németalföldet beutazta, mint fejedelmet fogadták és ünnepelték. Erasmus Rotterodamus, a nagy humanista is kereste barátságát. Dürer öt is lefestette. Réz- és fametszetei mai napig is utolérhetetlenek. Képei közül az említett »Apokalyptikus paripások« mellett leghíresebb »Szent Jeromos otthonában« c. képe, amelyet nemcsak a megvilágítás, a finom és gondos kidolgozás, hanem az anyagszerüség, a biztos perspektíva, valamint a bájos felfogás és a tökéletes kompozíció tesz páratlanul művészivé. Dürer a festőművész, mint író és tudós is nagy volt. Irt geometriát, értekezéseket a művészetről, az emberi test arányairól stb. Goethe így jellemzi: »Ha alaposan ismerjük Dürert, meggyőződünk, hogy igazság, emelkedettség, sőt báj tekintetében is csak a legkiválóbb olaszok érik utói.» Szépművészeti Múzeumunkban a centenná- riumra Dürer emlékének kiállítást rendeztek, a múzeum tulajdonában levő rajzaiból, metszeteiből és könyveiből, valamint az Ajthósi (Dürer) családra vonatkozó oklevelekből. A kiállítás április 7-én nyílt meg. Dr. Sch. üy. Gooch Henrik Márton, a brit szervezet főtitkára, az anglikán egyház laikus papja (Lay Reader), ki püspöki engedéllyel az anglikán szószékeken prédikál, Romániában látogatást tett a vallási kisebbségek helyzetének tanulmányozására. Uooch e magyar szempontból oly jelentős útjáról november 15-én tér vissza s Budapesten, hol már az odautazás alkalmával is nagyon kellemesen néhány napot töltött cl, előadásokat tart. Llső előadása április 15-én, este 7 órakor a budapest-józsefvárosi református templomban (Vili., Salétrom-utca 5) hangzik cl e tárgyról: *>A Szentlélek és a keresztyenek egysége*. Belépődíj nincs. — Április 16-án este fél 8 órakor a Sütő-utcai polgári leányiskola dísztermében tart előadást a budapesti protestáns egyházak lelkészeinek és világi vezető embereinek az evangéliumi világalliancról és az egyházakról. i£ gyűlésen dr. Raffay Sándor evangélikus püspök tart elnöki megnyitó- beszédet. — Április 17-én este, a napilapokban közlendő helyen és időben szerctctvcndégség lesz (jooch főtitkár tiszteletére. — Április 18-án este 7 órakor a régi képviselőház üléstermében lesz nyilvános nagygyűlés, melyen dr. Ucrnát István egyetemi tanár, főrendiházi tag mond elnöki megnyitóbeszédet, üooch előadást tart c tárgyról: »Az evangéliumi világallianc és a vallási kisebbségek«. Dr. Ravasz László püspök mond záróimát. Az estén több énekkar is szerepel. A rendezőség az érdeklődő közönség résztvételét kéri.
