Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1928-04-01 / 9. szám

1928 április I

71

Hegyen épített város

„Kalholikus igazság“

Irta Szlávik Mátyás dr.

Az új hercegprímás, bár a főkegyúri jog mellőzésével, mint maga is mondja, »szokatlanul« kinevezve, a »pax et justitia«, a béke és az igazság jelszavával jött hozzánk Rómából. A Szent István Társulat március 23-iki gyűlésén tartott megnyitójában nyíltan bejelentette, nogy »a kath. igazság védelméről« kell gondoskodni, és kijelentése elárulta, hogy a vegyes házasság s a vallásfelekezetek viszonossága kérdésében államellenes corpus juris canonici-nak, az Egyházi törvénykönyv-nek egyik agilis szerkesztője volt, mely pedig a modern állam mellett velünk protestánsokkal szemben is türelmetlen tridenti és vatikáni szellemet lehel.

Hát mi is az a •kath. igazság«, amelynek a hercegprímás szerint a •védelméről* van szó ?

»Hazánk igazi megalapítása és megszilárdítása kath. munka. Királyságunknak függetleni- tése kath. munka: Szent István király és az Apostoli Szentszék munkája. Bekapcsolódásunk a nyugati műveltségbe kath. munka. (A protestantizmus előtt történtekre ez megáll.) A tudományos és karitativ intézmények létesítése legnagyobbrészt kath. munka. (?)

A török elleni harcokban főképpen kath. vér folyt... A törökök végleges kiűzését országunkból elsősorban szintén a pápának köszönhetjük. (Nagy érdeklődéssel várjuk bizonyítását.) S aztán nagy történeti ugrással: »A világháború alatt a mi vér- vesztességünk volt a legnagyobb (nem aránylag, csak abszolút számban), a kommunizmus idején a katholikusok szenvedtek a legtöbbet (a többivel együtt éheztek) stb. stb.<Arról, hogy a mohácsi vesz után a magyarság a reformációnak köszönheti fennmaradását, alkotmányos szabadságát, nemzeti egységét és függetlenségét, a magyar irodalom megteremtését, szó sem esett a hercegprímás elnöki megnyitójában. Sőt »kath. történetíróink közreműködésével igazán kimerítő, oknyomozó, főképpen pedig magyar egyháztörténelem megjelentetését« sürgeti. Nagyon kérjük, hogy e műben a Bocskaink, Bethlenek, Thökölyek és Rákócziak helyét a Kolonicsok, Szelep- csényiek és Habsburg Lipótok el ne foglalják. Arról is megfeledkezett a hercegprímás, hogy a kath. egyház kizárólagos uralmára eső idejéből csupán 15 kötetre való prózai munka és alig 1 kötetnyi vers jelent meg, míg az 1528-- 1608-ig tartó zivataros 80 év alatt a protestánsok 28 nyomdájából Ballagi A. és Fcrenczi Z. adatai szerint körülbelül 500 kötet jelent meg magyar nyelven, ami fényesen igazolja a magyar reformáció műveltséget terjesztő hatását. Még azt is megemlíthetjük, hogy az újságirodalom úttörő munkásai Bél Mátyástól kezdve mind protestánsok, sőt Kossuth, Görgey, Petőfi mellett ott állott az ország egész hazafias kath. polgársága, amint ott állott Széchenyi és Deák mellett minden magyar protestáns. És végül a »kath. munka« mellett a közel múltban mégis

csak valamelyes szerepe volt a hazafias munkában a többi közt a két Tiszának és ma Horthynak és Bethlennek.

Hogy milyen lesz a hercegprímás sürgetett magyar kath. egyháztörténete, azt előre sejthetjük. Talán beharangozója annak Bangha Béla »A jezsuita rend és ellenségei• c., minapában megjelent munkája. Ebben egyebek között ilyeneket is olvashatunk : »A hamisításnak valóságos iskolapéldája a Herzog-léW Realencyklopädie für protest. Theologie und Kirche, Ranke egyszerűen hamisít, Tschackert és Zöckler durva idézet- és szöveghami- sitó, Bethlen Gábor pusztításai, a reformáció egyházforradalom és demagóg szónoklás. Luther tanácsolgatta: Eine gute, starke Lüge tun!» S ugyancsak ékes és epés epitetonokkal illeti Hase-1, a nagy polemikus irót, Tholuck-ot, a nagynevű halle-wittenbergi tudóst és Harnack-ot, a világszerte ismert protestáns teológust. E fötisz- telcndő páter tudására egyébként jellemző, hogy Böhmer lipcsei professzor legújabb művét a jezsuitákról nem ismeri s a protestáns Írókat másodkézből idézi. Megkapja majd méltó válaszát Sze- berényi Lajos * Loyola és Luther« c., közelebb megjelenő művében és Sztehlo Kornéltól a Prot. Szemlében.

Nem folytatjuk tovább e szemelvényeket. Ezekből eléggé következtethetjük, hogy milyen is az a •kath. igazság« és milyen *magyar kath. egyháztörténet*-re lehet kilátásunk. Igaza van Raffay püspöknek, hogy hazánkban »a vér telén ellenreformáció* korát éljük. Sapienti sat !

A Budai Luther-Szövetség Vegyeskara április hó 1-én virágvasárnap délután 5 órakor templomunkban előadja Hagedorn T. vegyes- és gyermekkar, magánszólamok, orgona- és zenek iséret számára irt nagy kantatéját: »Jézus hét szava a keresztfán«. Szövegét irta Meintrup F., fordította dr. Szigetliy Lajos. Orgonán játszik Dévény Jenő, karnagy Mikus-Csák István. Ez alkalommal szaval dr. Kcsztler Ede. — Nyolc évi működés után az énekkar igen nagy művészi feladatot tűzött ki magának, mikor ennek a nagy műnek előadására vállalkozik. Tudomásunk szerint ilyen nagyszabású zenei előadást hazai evangélikus egyházaink egyikében sem kíséreltek meg már hosszú idők óta. Reméljük, hogy énekkarunk, mely nagy buzgalommal készül munkájára, szép sikerrel fogja a művet előadni. Az énekkar ezen előadással akarja megszerezni a működéséhez feltétlenül szükséges anyagi eszközöket. Tehát nemcsak erkölcsi, de anyagi sikerre is törekszik. Azért nagyon kívánatos, hogy mindazok, kiknek oly sokszor volt már alkalmuk a templomban és a rádió útján is épülni és gyönyörködni az énekkar mr^k já- ban, megértő lélekkel siessenek megváltani 3, 2 vagy 1 pengő árú jegyeiket és v; bvasárnapon áliit ...os komolysággal hallgassák ..«eg a mélységes lelki hatások kiváltására rÍKalmas kantatét, mely fenséges egyszerűséggel fejezi ki a golgotái kereszt történetét. Hűti